A Dubaji ENSZ klímatárgyalásokon a világ országai megegyeztek abban, hogy el kell kezdeniük elmozdulni a bolygót melegítő fosszilis tüzelőanyagok használatától. Ez a lépés történelmi jelentőségű, annak ellenére, hogy számos kritikus aggódik a benne lévő kiskapuk miatt.

Wopke Hoekstra, az Európai Unió klímaügyi biztosa szerint ez az elhatározás régóta várt és szükséges lépés. A klímatárgyalók közel 30 évnyi szén-dioxid-szennyezésről szóló beszélgetés után most először célozták meg egyértelműen a hőcsapdát jelentő szén, olaj és földgáz égetésének befejezését. A COP28 elnöke, Sultan al-Jaber, a szerdai ülés megnyitása után percekkel jóváhagyta a központi dokumentumot, amely világosan jelzi, milyen messze van a világ a klímacélok tekintetében, és hogyan térhet vissza a helyes útra. Beszámolók szerint a delegációk tagjai állva ölelkeztek ennek hatására. Al-Jaber szerint a terv tudomány által vezérelt, kiegyensúlyozott, de történelmi jelentőségű csomag, amely felgyorsítja a klímaügyi intézkedéseket. Hozzátette, hogy a végső megállapodásban először szerepel utalás a fosszilis tüzelőanyagokra.

Simon Stiell, az ENSZ Klímaügyi Titkárságának vezetője a delegáltaknak azt üzente, hogy az emberiségnek jelzést kell küldenie a fosszilis tüzelőanyagok használatának leállítására. Stiell szerint a dubaji eredmény a fosszilis tüzelőanyagok korszakának vége felé mutató kezdet. A megállapodásban szerepel a megújuló energiaforrások használatának háromszoros növelése és az energiahatékonyság duplázása is. A tárgyalások során elfogadtak egy külön alapot a klímaváltozástól sújtott szegény országok számára, amelybe majdnem 800 millió dollárt helyeztek el. John Kerry, az Egyesült Államok különmegbízottja szerint a dokumentum erős üzeneteket küld a világnak. Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára pedig azt nyilatkozta, hogy ez az első alkalom, amikor az eredmények elismerik a fosszilis tüzelőanyagoktól való elmozdulás szükségességét.

A megállapodásban azonban nem szerepel a fosszilis tüzelőanyagok „kivezetése”, amelyet több mint 100 ország, köztük szigetállamok és európai nemzetek sürgettek. Ehelyett a fosszilis tüzelőanyagok „átmenetéről” beszél, igazságos, rendezett és egyenletes módon, a következő évtizedben felgyorsított intézkedésekkel.

A megállapodás azt is kimondja, hogy az átmenetet úgy kell végrehajtani, hogy a világ 2050-re elérje a nettó nulla üvegházhatású gáz-kibocsátást, és kövesse a klímatudomány előírásait. A megállapodás lehetőséget ad Kínának és más hasonló helyzetben lévő országoknak, hogy később érjék el az üvegházhatású gázok kibocsátásának csúcspontját. Ez azt jelenti, hogy míg a globális cél a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése és a nettó nulla kibocsátás elérésének céldátuma 2050, ezek az országok több időt kaphatnak a kibocsátásuk maximalizálására és a kibocsátáscsökkentési célok elérésére, figyelembe véve gazdasági és társadalmi sajátosságaikat.

A megállapodás kritikusai szerint azonban a szöveg továbbra is tartalmaz kiskapukat, amelyek lehetővé teszik az Egyesült Államok és más fosszilis tüzelőanyag-termelő országok számára a fosszilis tüzelőanyagok bővítését. Jean Su, a Biológiai Sokféleség Központ energiaigazságosság-igazgatója szerint a szöveg „halálos, végzetes hibát” tartalmaz, amely lehetővé teszi a természetes gáz, mint átmeneti tüzelőanyag használatának folytatását.

Összességében a megállapodás fontos lépés a klímaváltozás elleni küzdelemben, de még mindig számos kihívás áll előttünk az úton.