Megerősítette elkötelezettségét a legfontosabb zöld politikai javaslatok előmozdítása mellett Alexander De Croo belga miniszterelnök. Mindez annak tükrében fontos, hogy Belgium átvenni készül az EU Tanácsának elnökségét. De Croo kijelentésének súlyát némileg árnyalja, hogy a közelmúltban több olyan nyilatkozatot tett, ami az éghajlatváltozáshoz közvetlenül nem kapcsolódó környezetvédelmi ügyek ideiglenes háttérbe szorítását szorgalmazta. Ennek ellenére a belga politikus egyértelművé tette, hogy ez nem jelenti az EU zöld megállapodással kapcsolatos álláspontjának megingását.
Kormánya január 1-jén kezdődő hat hónapos uniós tanácsi elnökségre vonatkozó napirendjének ismertetése során De Croo hangsúlyozta a Zöld Megállapodás jelentőségét, és átfogó jogalkotási csomagként jellemezte azt. Kijelentette: „Mindenki azt próbálja sugallni ezekben a kérdésekben, hogy én kétségbe vonnám a Green Deal-t – ez egyáltalán nem így van”. Megingathatatlan támogatását fejezte ki az EU zöld célkitűzései iránt, kijelentve, hogy „egy centit sem távolodna el” tőlük.
Ennek ellenére a Le Vif című belga napilapnak csütörtökön adott, most nyilvánosságra hozott interjújában De Croo megismételte májusi felhívását a környezetvédelmi jogszabályok átmeneti „szüneteltetésére”. Elismerte, hogy ez az álláspontja vitákat váltott ki, de fenntartotta, hogy a kibocsátások „radikális csökkentésének” prioritását nem szabad veszélyeztetni a természet helyreállításával, a biológiai sokféleséggel vagy a vegyi anyagokra vonatkozó korlátozásokkal.
A korábbi ellentmondásokkal teli felhívás ellenére Belgium uniós elnökségi programja ígéretet tesz arra, hogy az éghajlatváltozáson túlmenően a különböző uniós Green Deal-kezdeményezésekről szóló tárgyalásokat is előmozdítja. A kormány célja, hogy a csomagolási és csomagolóanyag-hulladékokról szóló rendelettel (PPWR), a környezeti levegő minőségéről szóló irányelvvel (AAQD) és a települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelvvel (UWWTD) kapcsolatos megállapodásokon dolgozzon. Emellett folytatódnak az olyan kezdeményezésekkel kapcsolatos erőfeszítések is, mint a greenwashing elleni irányelv, az elhasználódott járművekről szóló rendelet és a hulladékokról szóló keretirányelv, amely az élelmiszer- és textilhulladék csökkentését célozza.
Az elnökség kötelezettséget vállal arra, hogy minden erőfeszítést megtesz a javasolt talajfelügyeleti törvényről szóló tárgyalások előmozdítása és az Európai Bizottság vegyi anyagokkal kapcsolatos, a fenntarthatóságot célzó stratégiájának végrehajtása érdekében is. Ez magában foglalja a mikroműanyagok és a PFAS-ok, a káros „örök vegyi anyagok” családja által okozott szennyezés csökkentéséről szóló megbeszéléseket. Belgium azt is tervezi, hogy fenntartja az „új genomikai technikák” (NGT-k) segítségével kifejlesztett, géntechnológiával módosított növénytörzsek deregulációjára vonatkozó ellentmondásos javaslatról és a növényvédő szerek fenntartható használatáról szóló rendeletjavaslatról folytatott megbeszéléseket.
Figyelemre méltó, hogy a környezetvédelmi politikai program csak a javasolt szén-dioxid-kibocsátási tanúsítási keretrendszerről (CRCF) és a nehézgépjárművekre vonatkozó, aktualizált CO2-kibocsátási normákról vár megállapodást. De Croo, amikor megkérdezték, nem zárta ki kifejezetten, hogy más ügyekben is megállapodjanak. Hangsúlyozta továbbá, hogy a környezetvédelmi célok kitűzéséhez és eléréséhez innovációvezérelt megközelítésekre van szükség. Az energiapolitikát illetően Belgium célja, hogy elfogadja a határokon átnyúló szárazföldi és tengeri megújulóenergia-infrastruktúráról szóló tanácsi következtetéseket, együttműködjön az Európai Bizottsággal a „hidrogénbank” terveiben, és megvizsgálja a lehetséges hidrogénimport-stratégiát. A kormány emellett „felújítási hetet” is tervez, hogy igazodjon a rosszul szigetelt és nem hatékony lakások energiapazarlásának csökkentésére irányuló uniós célkitűzésekhez.
