Árverésre bocsátott egy Lengyelország nagyságú területet a Mexikói-öbölben olaj- és gázfúrás céljára az Egyesült Államok. Az árverés 313, 1,6 millió hektárnyi óceáni területet foglalt magában, amelyre 32 fosszilis üzemanyaggal foglalkozó vállalat tett magas ajánlatot, együttesen 309,7 millió dollárt kínálva a fúrási jogokért. Az árverésre alig néhány héttel azután került sor, hogy a Biden-kormányzat jóváhagyta a vitatott Willow-projektet, egy olyan fúrási engedélyt az alaszkai sarkvidéken, amely több mint 600 millió hordó olajat fog kitermelni az élettartama alatt. Ez a két döntés erős indulatokat keltett a klímavédők körében, és többen, köztük Biden korábbi támogatói is azzal vádolják, hogy visszalépett ígéretétől, miszerint leállítja a fúrásokat a szövetségi területeken.
Bár az amerikai kormányzat azt állítja, hogy a Mexikói-öböl bérleti szerződéseit az inflációcsökkentő törvény feltételei kényszerítették ki, amely a megújuló energiaprojekteket és az elektromos autók elterjedését is támogatja, az ellenzők szerint nem volt jogi indok arra, hogy szinte az egész Mexikói-öblöt felajánlják az olaj- és gáziparnak. Emellett számos kritikus szerint a Biden-kormányzat döntései, amelyek szerint a Mexikói-öböl nagy kiterjedésű területeit árverésre bocsátják olaj- és gázkitermelés céljára, aláássák az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseket.
A kritikusok a Deepwater Horizon olajkatasztrófára is emlékeztettek, mint bizonyíték a Mexikói-öbölben történő olajfúrás veszélyeire, amely 13. évfordulója kevesebb mint egy hónappal az árverés előtt volt. Azzal érvelnek, hogy ennek a területnek a fúrások céljára történő elárverezése – ahol a következő 50 évben több mint 1 milliárd hordó kőolaj és 4,4 milliárd köbméter gáz kitermelésére van lehetőség – aláássa az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló erőfeszítéseket, és súlyosbítja az éghajlati válságot.
Továbbá azzal érvelnek, hogy a Mexikói-öbölben történő fúrások súlyos következményekkel járhatnak a környezetre és a közegészségügyre nézve, beleértve a levegő és a víz szennyezését, az élőhelyek pusztulását és a veszélyeztetett fajok károsodását. Ezek a kockázatok különösen súlyosak a színes bőrű közösségek számára, akik gyakran élnek a part menti szennyező finomítók közelében, és akiket aránytalanul nagy mértékben érinthetnek az olaj- és gázkitermelés hatásai, egyben veszélyeztetik az Rice-bálnát, ami az öbölben őshonos faj.
A Nemzeti Óceán-Ipari Szövetség, a tengeri fúrótársaságok lobbicsoportja azzal védte meg az árverést, hogy az „a nemzeti energiastratégia kulcsfontosságú eleme, amely biztosítja, hogy az amerikaiak továbbra is hozzáférhessenek az alapvető hazai energiához, amelyet biztonságosan termelnek ki”. A kritikusok azonban azzal érvelnek, hogy a Mexikói-öbölben folytatott olaj- és gázkitermelés kockázatai messze meghaladják az előnyöket, különösen a megújuló energiaforrásokra való áttérés és az éghajlati válság kezelésének sürgős szükségességét figyelembe véve.
Emélkeztetőül: az Egyesült Államokban jövőre, vagyis 2024 novemberében rendezik a következő elnökválasztást, ahol eldől a kongresszusi és szenátusi helyek egy jelentős része is. Ezen elnökválasztás előválasztási kampánya már zajlik az USÁ-ban, amelynek narratívái jelentősen befolyásolhatják az elnöki politika aktuális alakulását.
Kiemelt kép: A Mexikói-öböl térsége az űrből – Fotó: NASA
