A kontinenseken végigsöprő, rekordokat döntögető hőhullámok miatt a tudósok már kongatják a vészharangot a globális felmelegedés élelmezésbiztonságra és a természet kényes egyensúlyára gyakorolt hatása és az ebből fakadó következmények miatt. Miközben a szélsőséges hőmérséklet felperzseli a Földet, a szárazföldön terméskiesésre, az óceánokban pedig néma agóniára figyelmeztetnek. Az egymást követő hőhullámok felborítják az ökoszisztémát és veszélyeztetik az élelmiszerforrások elérhetőségét, ami nemcsak az emberi életet veszélyezteti, hanem az élet kényes, összefüggő szövetét is, amelytől mindannyian függünk.

A globális élelmiszerrendszer veszélyben

Modern élelmiszerrendszerünk hálószerű összefonódása miatt kiszolgáltatottá válik a szélsőséges időjárási események hatásainak. John Marsham professzor, a Leedsi Egyetem légkörkutatási szakértője arra figyelmeztet, hogy a világot egyre nagyobb mértékben fenyegeti a különböző régiókban egyidejűleg bekövetkező jelentős terméskiesés kockázata, ami súlyos hatással lesz az élelmiszerek elérhetőségére és áraira. Míg a jómódú lakosság a hőségtő légkondicionálóval védheti magát, a hűs szobákabn, a természetes és a mezőgazdasági ökoszisztémák nem képesek ugyanerre.

Történelmi példák is alátámasztják a probléma súlyosságát. A 2018-as európai hőhullám több termény jelentős csökkenését és akár 50%-os terméskiesést eredményezett Közép- és Észak-Európában. Hasonlóképpen, az Egyesült Királyságban a 2022-es rekordhőmérséklet a még a növényeken lévő gyümölcsök és a földeken növekedő zöldségek pusztulásához vezetett. Mivel a hőhullámok az előrejelzések szerint 2040-re 12-szer gyakoribbak lesznek a felmelegedés előtti szintekhez képest, az ökoszisztémák képessége az ilyen eseményekből való regenerálódásra csökkenni fog.

A rejtett óceáni válság

Az éghajlati válság nem korlátozódik a légköri, hanem kiterjed az óceáni hőhullámokra is. A part menti közösségek és az emberek számára kulcsfontosságú táplálékforrás veszélyben van. A tengeri hőhullámok borzasztó pusztulást okoznak, mint például a 2021-ben Kanada csendes-óceáni partvidékét sújtó katasztrofális „hőkupola”, amely a becslések szerint egymilliárd tengeri élőlényt pusztított el.

Daniela Schmidt, a Bristoli Egyetem professzora arra hívta fel a figyelmet, hogy hajlamosak vagyunk a tengeri hőhullámokat gyakran figyelmen kívül hagyni. Aggodalmát fejezi ki a tengeri ökoszisztémák „láthatatlan, csendes haldoklása” miatt, mivel az óceánok és tengerek mélyén a hatás kevésbé látható, mint a szárazföldön. A legsebezhetőbb ökoszisztémák némelyike, például a stabil hőmérséklethez szokott trópusi óceánok, nagy veszélynek vannak kitéve. A mindössze 2°C-os felmelegedés várhatóan megsemmisíti a trópusi korallzátonyokat, amelyek nemcsak a legnagyobb biológiai sokféleséggel büszkélkedhetnek a világ ökoszisztémái közül, hanem több mint 500 millió embert is eltartanak, különösen a szegény országokban.

Globális felelősség

Az éghajlatváltozás és a tomboló hőhullámok következményei messze túlmutatnak egyes régiókon. Marsham professzor hangsúlyozza, hogy a Föld egyetlen része sem mentes a globális felmelegedés hatásaitól. A tengeri biodiverzitás és milliók megélhetése szempontjából létfontosságú korallzátonyok a kihalás szélén állnak, ha nem teszünk sürgős lépéseket.

A helyzet sürgősségét tovább hangsúlyozza az a tény, hogy a természet értéke túlmutat a pénzben kifejezett értékeken. Bár egyesek talán nem látják át azonnal a korallzátonyok vagy más ökoszisztémák jelentőségét, azok kritikus szerepet játszanak a földi élet fenntartásában. Ahogy Schmidt professzor találóan fogalmaz: „Minden lélegzetvételhez növényekre van szükségünk. Ez az oxigén, amit belélegzel – ezt hajlamosak vagyunk elfelejteni”.

A fajok veszélyben

A hőség ökoszisztémákra gyakorolt hatásának kutatása még csak most kezdődik, de az első eredmények már aggasztóak. A kutatók előrejelzései szerint 2099-re a továbbra is magas kibocsátású szennyezést prognosztizáló forgatókönyv szerint a szárazföldi gerincesek 41%-a fog extrém hőhatásokkal szembe kerülni a 4,4°C-os felmelegedés miatt. Ezeknek az eseményeknek a következményei katasztrofálisak lehetnek, mivel hatással lehetnek a különböző fajok növekedésére, termékenységére, immunitására és viselkedésére. A hőmérséklet további emelkedésével sok faj kénytelen a hűvösebb területek felé vándorolni, de ez a vándorlás a kihalás kockázatának növekedéséhez is vezethet.

A tomboló hőhullámok egyre gyakoribb felbukkanása a bolygót egy fordulóponthoz juttatta, ahol az élelmezésbiztonság és az ökoszisztémák kényes egyensúlya a tét. A hőmérséklet emelkedésével egyre nyilvánvalóbbá válik a globális élelmezési rendszereket fenyegető veszély, ami veszélyezteti a sebezhető közösségeket és a természetet. Most van itt az ideje a sürgős cselekvésnek, mivel az éghajlatváltozásra adott kollektív válaszunk meghatározza a jövő generációinak sorsát és a Földön élő számtalan faj túlélését. Legyen szó fenntartható gyakorlatok bevezetéséről, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről vagy a természetes tájak megőrzéséről és helyreállításáról, minden erőfeszítés számít, hogy megóvjuk bolygónkat az éghajlatváltozás közelgő következményeitől. (The Guardian)