Az Európát sújtó magas hőmérséklet és halálos hőhullámok közepette a Greenpeace környezetvédelmi szervezet rávilágított egy aggasztó problémára, amely létezése pont a környezetkárosító közlekedési formákat támogatja. A szervezet most megjelent elemzése szerint az európai légi utazási iparág felháborító adókedvezményeknek köszönhetően széles körben tudja elérhetővé tenni az olcsó repülőjegyeket, miközben a vonatközlekedés ehhez képest aránytalanul drága marad. Ez a helyzet nemcsak arra ösztönzi az embereket, hogy a környezetszennyezőbb légi utazást válasszák, hanem fokozza az éghajlatváltozással kapcsolatos növekvő globális aggodalmakat is.

A Greenpeace megállapításaiból kiderül, hogy a vonatjegyek átlagosan kétszer annyiba kerülnek, mint a repülőjegyek a kontinens azonos útvonalaira. A Greenpeace 112 útvonalon, kilenc különböző napon végzett átfogó vizsgálatával kimutatta, hogy Londonból Barcelonába vonattal utazni akár 30-szor drágább lehet, mint repülővel. Ez a jelentős költségkülönbség sajnálatos következményeket hoz magával, mivel befolyásolja az emberek utazási döntéseit, és következésképpen hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedéséhez, ami tovább fokozza az éghajlati válságot.

Lorelei Limousin, a Greenpeace klímakampányért felelős munkatársa hangsúlyozta, hogy az olcsó repülőjegyek, bármennyire is vonzónak tűnnek, csak azért létezhetnek, mert a valódi költségeket mások, köztük a munkavállalók és az adófizetők viselik. A repülés környezeti hatása óriási, és ellentétben néhány más, tisztább alternatívát kínáló tevékenységgel – például a növényi eredetű húsokra vagy az elektromos járművekre való átállással -, a repülés továbbra is az egyik legnagyobb kihívást jelentő ágazat, amelynek szén-dioxid-mentesítését meg kell oldani. Szakértők bírálták a repülés szén-dioxid-kompenzációs rendszereit, azt állítva, hogy azok alapvetően hibásak és hatástalanok.

A Greenpeace ilyen útvonalakat vizsgáló kutatása aggasztó tényre derített fényt: 79 útvonalon drágább volt a vonattal való utazás, mint a repülővel, ami tovább erősíti a két közlekedési mód között meglévő egyenlőtlenséget. Bár alkalmanként előfordult, hogy a vonat olcsóbb volt, mint a repülőgép, az általános tendencia továbbra is a légi közlekedés javára dönti el az árversenyt, még az egyes napokon változó árak mellett is.

A Greenpeace azonban talált néhány pozitív fejleményt is. A vonatok 23 útvonal esetében a vizsgált kilenc napból nyolc, néhány esetben vagy kilenc napon, felülmúlták a repülőgépeket. Ezen útvonalak fele „kiváló” minősítésűt a rendszeres és megbízható csatlakozás, a hatékony sebesség és a 150 euró alatti jegyárak miatt. A legjobban teljesítő vonatvonalak közül kiemelkedő példák a belföldi utazások esetében a Lisszabon-Portó és a Madrid-Barcelona, a nemzetközi utazások esetében pedig a Berlin-Prága, a Zürich-Bécs és a Prága-Budapest vonalak.

Figyelemre méltó, hogy a Greenpeace által azonosított legjelentősebb nemzetközi vonatvonalak egyike sem érintette az olyan kiemelkedő európai országokat, mint az Egyesült Királyság, Franciaország, Spanyolország vagy Olaszország. Ez aggodalomra ad okot azzal kapcsolatban, hogy Európa különböző régióiban mennyire eltérőek a fenntartható közlekedési lehetőségek prioritásai.

A probléma középpontjában az áll, hogy Európában a légi közlekedési ágazat jelentős támogatásban részesül. A légitársaságok nem fizetnek adót a kerozin után, és minimálisat a jegyek után és az áfatartalom is kisebb. Ráadásul a kibocsátásuk árazása csak Európán belül érvényes, az is a szén-dioxid társadalmi költségei alatt, ami a légi közlekedést árban még vonzóbbá teszi, mivel látszólag megfizethetőnek tünik. Egy prominens zöld kampánycsoport, a Transport and Environment nemrégiben készített tanulmánya szerint az európai kormányok 2022-ben 34,2 milliárd eurót veszítenek a légi közlekedés nem megfelelő megadóztatása miatt. A jelentés előrejelzése szerint az „adókiesés” 2025-re 47,1 milliárd euróra nő, ami rávilágít a reformok sürgős szükségességére.

Stefan Gössling, a svédországi Linnaeus Egyetem elismert professzora, aki a repülésből származó kibocsátás tanulmányozásával foglalkozik, kiemelte a Greenpeace tanulmányának aprólékos megközelítését, amely olyan összetett szempontokat is figyelembe vesz, mint például a foglalások időzítése. Ugyanakkor kijelentette, hogy az eredmények nem meglepőek, mivel a légi közlekedés Európában továbbra is erősen támogatott.

Statisztikák szerint a légiközlekedési ágazat szénlábnyoma a globális szén-dioxid-szennyezés mintegy 2,5%-át teszi ki, ami megtévesztő adat, mivel nem veszi figyelembe a légi közlekedés során kibocsátott további üvegházhatású gázokat. Egy Stefan Gössling társszerzője által jegyzett tanulmány kimutatta, hogy 2018-ban a világ lakosságának mindössze 11%-a utazott repülővel, és legfeljebb 4%-a repült nemzetközi járatokkal. E viszonylag alacsony arány ellenére a légi közlekedés környezeti hatása továbbra is aránytalanul nagy.