James Hansen vezető éghajlatkutató szerint a globális felmelegedés fel fog gyorsulni. Az Oxford Open Climate Change című folyóiratban megjelent új tanulmány szerint az egyik fő hajtóerő egy nem szándékos globális geomérnöki kísérlet volt: a hajónyomok csökkentése. – számol be a CBC News.
Miközben a kereskedelmi hajók az óceánon keresztül közlekednek, kéntartalmú kipufogógázt bocsátanak ki. Ez hozzájárulhat a tengeri felhők kialakulásához az aeroszolok révén, amelyek visszasugározzák a hőt az űrbe. A hajók által kibocsátott káros aeroszolszennyezés megfékezésére tett erőfeszítések részeként azonban 2020-ban a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) szigorú szabályokat vezetett be a hajózásra vonatkozóan, amelyek értelmében az üzemanyag kéntartalmát 3,5 százalékról 0,5 százalékra csökkentették.
A tengeri felhőzet csökkenése lehetővé tette, hogy több hőt nyeljenek el az óceánok, felgyorsítva az energiaegyensúlyhiányt, ahol több hőt tartanak vissza, mint amennyit leadnak. Hansen szerint az IMO-előírások, amelyeket az aeroszolszennyezés csökkentésére terveztek, hosszú távon felmelegítő hatással lesznek az éghajlatra, és a globális hőmérsékletet 1,5 fokkal az iparosodás előtti szint fölé, sőt akár 2 fokos felmelegedést is sokkal gyorsabban elérheti.
„Az 1,5 fokos határérték halottabb, mint egy szöglet” – mondta Hansen, akinek 1988-as kongresszusi vallomása az éghajlatváltozásról segített megkongatni a globális felmelegedés vészharangját. „A kétfokos határ pedig megmenthető, viszont kizárólag céltudatos intézkedésekkel”.
Nem mindenki ért azonban egyet. Michael Mann amerikai klimatológus blogjában így írt a tanulmány eredményeiről: „[Hansen] és társszerzői nagyon is kilógnak a főáramból az Oxford Open Climate Change című folyóiratban most megjelent tanulmányukkal. Ez rendben van, az egészséges szkepticizmus értékes dolog a tudományban. De a mérce magas, amikor az uralkodó tudományos felfogást kérdőjelezzük meg, és szerintem ők messze nem feleltek meg ennek a mércének”.
Michael Diamond, a Floridai Állami Egyetem föld-, óceán- és légkör-tudományi tanszékének adjunktusa, aki nem vett részt a tanulmányban, azt mondta, egyetért azzal, hogy az IMO-előírásoknak „hosszú távú felmelegítő hatása lesz a Föld éghajlatára, akárcsak a légszennyezés egyéb csökkentésének, például a 2013 óta Kína felett megfigyelhető nagymértékű levegőminőség-javulásnak”. Egyetért azzal, hogy az aeroszolok lehűlése elfedte az üvegházhatású gázok okozta felmelegedés nagyjából egyharmadát.
A tanulmány szerzői szerint csak háromféleképpen lehet megpróbálni megállítani ezt a gyors felmelegedést:
- Az üvegházhatású gázok kibocsátásának globálisan növekvő ára, amely magában foglalná a szén-dioxid-adót.
- A keleti és nyugati országok közötti együttműködés a fejlődő világ igényeit figyelembe vevő módon.
- A Föld sugárzási egyensúlyhiányának csökkentésére irányuló erőfeszítések, amelyek magukban foglalhatnák a geomérnökség valamilyen formáját. A szerzők azonban megjegyezték, hogy erőteljes kutatásra van szükség annak biztosítására, hogy ne legyenek nem kívánt következmények.
