Egyre zordabb körülmények közé merészkednek a halászhajók az Antarktiszi-félszigetnél, hogy kifogják az egyik legkeresettebb és egyben az óceánok számára legfontosabb fajt a krillt. Tavaly ezt az utat a Drake-átjárón keresztül a 48.1. alövezetbe 14 hajó tette meg, ugyanis az Antarktiszon 400 millió tonna krill található.
A krill egy, az iparában rendkívül keresett, milliárd dolláros étrendkiegészítő. Nagysága egy kisebb pénzérméhez mérhető, de a leggyakrabban előforduló faj a Földön. Halászata azonban máris a tápláléklánc alját fenyegeti, amely fenyegetés azonban kihat a lánc felsőbb tagjaira is. A krill vasat és más tápanyagokat szolgáltat, amely létfontosságú táplálékforrás az élővilág számára, beleértve a bálnákat, pingvineket és fókákat.
A szénkörforgásban is szerves szerepet játszik. A Déli-óceán a világ egyik legnagyobb szén-dioxid-nyelője, és a krill olyan nagy számban fordul elő, hogy képes befolyásolni a légkör szén-dioxid-szintjét. Egy tanulmány szerint a krill akár 12 milliárd tonna szenet is eltávolíthat a Föld légköréből.
Az ember a krillt két okból halássza. Egyrészt a tenyésztett halak hízlalására használjuk, másrészt – és ez szinte már aranylázszerű rohamot indított utánuk – halolajtabletták jobb és fenntartható alternatívájaként forgalmazzák a belőlük készített termékeket. Azt is állítják, hogy hatékonyabban juttatják a véráramba az omega-3 zsírsavakat, mint a halolaj, ami – számos más előny mellett – a szív és az agy egészségének javulásával is összefüggésbe hozható. És nincs halas utóízük sem. Ezen felül a gyártók prémium minőségű és környezetbarátabb helyettesítő termékként is népszerűsítik.
A vonzó fenntarthatósági címke dacára a dolog mára nagyon ellentmondásossá vált. Az Environmental Reporting Collective által a globális halászati ágazatban nemrégiben végzett, határokon átnyúló vizsgálat megállapította, hogy az elmúlt évben a 48.1. alterületen az antarktiszi krillre vonatkozó fogási korlátokat 69 nap alatt érték el, szemben az előző öt év 130 napos átlagával. És bár az antarktiszi krillhalászatot irányító nemzetközi szervezet, az Antarktisz tengeri élővilágának megőrzésével foglalkozó bizottság (CCAMLR) ragaszkodik ahhoz, hogy gyakorlatuk nem zavarja a tengeri ökoszisztémát, ez már nem fest olyan tökéletes képet az iparról, mint korábban azt gondolhattuk.
A kiskereskedelmi krillolaj-ágazat az előrejelzések szerint 2023-ig több mint 13%-kal fog növekedni, bár a krillfogás nagy része még mindig halak, háziállatok és haszonállatok etetésére használják fel.
Bár az Antarktiszon csak körülbelül egy tucat krillhalászhajó van, számuk meghazudtolja hatásukat. A hajók úszó gyárak, némelyikük futballpálya méretű, és naponta több mint 1000 tonna krillt képesek felszívni.
A természetvédők attól tartanak, hogy a halászat a krilltől táplálékforrásként függő fajok számára létfontosságú területekre koncentrálódik. Rodolfo Werner, az Antarktiszi és Déli-óceáni Koalíció munkatársa szerint: „A halászat újra és újra bizonyos, a parthoz közeli területeken folyt, ahol az egyik oldalon pingvinkolóniák, a másik oldalon pedig a táplálékszerző bálnák számára kedvelt területek vannak.” A halászat pedig a parthoz közeli területeken folyt.
A tavalyi kutatások szerint a koncentrált krillhalászat csökkenti a helyben rendelkezésre álló krill mennyiségét, ami a pingvinekre is rossz hatással van, és egyes fajok populációjának csökkenését eredményezi. Ráadásul az óceán felmelegedésével a krill különösen a pólus felé tolódik délre. Ha a krill továbbra is dél felé mozog, kevesebb táplálék áll majd rendelkezésre a szubantarktikus szigetek ragadozói, például a fókák és a pingvinek számára.
Mindeközben Kína építi a világ legnagyobb antarktiszi krillt halászó, vonóhálós halászhajóját, és az ország már korábban, több mint kétszeresére növelte az antarktiszi krill fogását a 2019-es 50 423 tonnáról 2020-ra 118 353 tonnára. (The Guardian)
Kiemelt kép: Rod Long – Unsplash
