Elkeserítő eredményt hozott egy új, nemzetközi együttműködésben végzett kutatás azok számára, akik a föld lakhatatlanná válása után a vörös bolygón képzelték el az emberiség túlélését. A dokumentum szerint a Mars nem biztonságos a hosszú távú emberi tartózkodásra. „A hosszú távú Mars-missziók biztonsági aggályainak feltárása” című átfogó jelentésben ismertetett tanulmány megállapításai rávilágítanak a vörös bolygón való hosszabb tartózkodással járó jelentős, és egyelőre elháríthatatlan kockázatokra.

A Mars, amelyet gyakran a Naptól számított negyedik bolygóként és legközelebbi égi szomszédunkként emlegetnek, évtizedek óta lenyűgözi a tudósokat és az űrrajongókat. A legújabb kutatások azonban megdöbbentő következtetésre jutottak: A Marsot a részecskesugárzás jelentette veszélyek miatt nem biztonságosnak nyilvánították az emberek számára.

Az űrkutatók nemzetközi csoportja, amely olyan neves intézmények szakértőiből állt, mint a UCLA, az MIT, a moszkvai Szkolkovói Tudományos és Technológiai Intézet és a potsdami GFZ, úttörő jelentőségű tanulmányban tette közzé megállapításait. Kutatásuk szerint a Marson eltöltött, négy évnél hosszabb ideig tartó tartózkodás meghaladná a sugárterhelés biztonságos határértékét az emberek számára, így nem lenne biztonságos a hosszú távú lakhatás.

A kutatók által kiemelt elsődleges aggodalom a részecskesugárzás veszélye, amely a Naprendszeren kívüliről származik, különböző forrásokból. A Földön az embereket a magnetoszféra védi az ilyen sugárzástól. A Marsról azonban hiányzik ez a létfontosságú pajzs, így a részecskesugárzás káros hatásainak igencsak ki van téve.

A tanulmány hangsúlyozza a Marson való tartós sugárterhelés veszélyeit, amelyek súlyos következményekkel járhatnak az emberi egészségre nézve. A kutatók arra figyelmeztettek, hogy a négy évnél hosszabb küldetésre vállalkozó űrhajósok veszélyesen magas sugárzásnak lennének kitéve, amely a Napból, távoli csillagokból, sőt galaxisokból származik. Ez a felfedezés vezetett ahhoz az egyhangú végeredményhez: a Mars nem biztonságos az emberek számára a vizsgálatot végző űrkutatók e csoportja szerint.

Azonban, meglepő módon a tanulmány egyúttal reménysugarat is ad a jövőbeli Mars-küldetések számára. A kutatók szerint ugyanis az időzítés döntő szerepet játszik a sugárterheléssel járó kockázatok mérséklésében. Azt javasolják, hogy a Marsra irányuló küldetéseket a napmaximum idején indítsák, amely időszakot fokozott naptevékenység jellemez. Ebben a fázisban a fokozott naptevékenység eltéríti a távoli galaxisokból érkező veszélyes részecskéket, és védőpajzsként működik a jövőbeli marsi űrhajósok számára.

A sugárzás okozta kihívások és az űrhajó súlyára és indítási idejére vonatkozó korlátozások ellenére a tanulmány szerint az emberes Mars-misszió továbbra is életképes terv marad. A Mars-kutatók biztonságának kulcsa a négyéves biztonsági határérték betartásában rejlik, ami minimálisra csökkentené az űrsugárzás eredendő veszélyeinek való kitettségüket.

Ez az úttörő kutatás jelentős kérdéseket vet fel az űrügynökségek és a Mars-missziókat tervező magáncégek számára. Mivel Kína nemrégiben bejelentette, hogy a 2030-as években szeretné az első embereket a Marsra küldeni, és a SpaceX teljesen összeszerelt, Marsra tartó űrhajója készen áll az indításra, e tanulmány eredményei kulcsfontosságú szerepet játszanak majd ezen ambiciózus küldetések pontos időkeretének meghatározásában.

Bár a kutatási eredmények azt mutatják, hogy a Mars jelenleg nem biztonságos hosszabb emberi tartózkodásra, ez nem jelenti a Mars-kutatás végét. Ehelyett adatokat nyújt a négyéves határon belüli missziók biztonságos tervezéséhez és végrehajtásához. A Mars-kutatás jövője a kockázat és a haszon kényes egyensúlyán múlik majd, miközben tovább feszegetjük az emberi jelenlét határait az űrben.

Az előttünk álló kihívások ellenére a lehetőség, hogy bolygóközi fajjá váljunk, még mindig él. A megvalósításának kulcsa az, hogy alaposan megismerjük az ezzel járó kockázatokat, stratégiánkat ennek megfelelően alakítsuk ki, és kitartóan törekedjünk az utolsó határ felfedezésére.