Egy jelentős globális mélytengeri áramlat gyors lassulását okozza az Antarktisz körüli jég olvadása, és ami nagyobb gond, hogy ez évszázadokra megváltoztathatja a világ jelenleg, általunk ismert éghajlatát és felgyorsíthatja a tengerszint emelkedését – állítják az ausztrál tudósok egy új kutatás szerint. Ha az üvegházhatású gázok kibocsátása a jelenlegi szinten folytatódik, az óceán legmélyebb részein az áramlás mindössze három évtized alatt 40%-kal lassulhat. Ez pedig olyan hatások kaszkádját hozhatja létre, amelyek megemelik a tengerszintet, megváltoztatják az időjárási mintákat és a tengeri élővilágot megfosztják a létfontosságú tápanyagforrástól – áll a most kiadott jelentésben.
A kutatócsoport a 4000 méter alatti mélytengeri áramlásokat vizsgálta, amely az Antarktisz kontinentális talapzatáról lezúduló hideg, friss és sűrű vízből ered, és a világ óceáni medencéiben halad tovább. Matt England professzor, az Új-dél-walesi Egyetem Éghajlatváltozási Kutatóközpontjának munkatársa, a Nature című szaklapban megjelent kutatás társszerzője szerint ha a jelenlegi pályán marad a változás, az egész mélytengeri áramlatot az összeomlás fenyegeti. „A múltban ezeknek a keringési rendszereknek a megváltozása több mint 1000 évet vett igénybe, de ez most mindössze néhány évtized alatt történik. Ez sokkal gyorsabb annál, mint ahogy eredetileg gondoltuk, hogy ezek a keringések lelassulhatnak” – mondta England. „Egy ikonikus víztömeg lehetséges hosszú távú pusztulásáról beszélünk.”
A kutatás azt vizsgálta, hogy mi történne az Antarktisz körüli óceán mélyén, ha a jégtakarókból olvadó frissebb viztömeget hozzáadnák az éghajlati modellezéshez. A tanulmányhoz készített modell azt feltételezte, hogy az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának mértéke nem változik, és England szerint az alacsonyabb kibocsátás, természetesen csökkentheti a jég olvadásának mértékét, ami – viszont – lassíthatja a hanyatlást. A mélytengeri áramlás lassulása ugyanis a fenékre süllyedő, majd észak felé áramló vízmennyiséggel függ össze. A szerzők azt írták, hogy az áramlat lassulása „alapvetően megváltoztatná a hő, az édesvíz, az oxigén, a szén és a tápanyagok óceáni áramlását, és ennek hatása évszázadokon keresztül az egész óceánban érezhető lenne”.
A mélytengeri áramlás az egész világ éghajlatát befolyásolja, és a csapadékmennyiséget is gyökeresen megváltoztathatja. A mélytengeri áramlás lelassulása miatt ezek a mély vizek a modellben felmelegedtek. Ahogy ez a mélytengeri víz elszigetelődik, a kontinens körüli felső óceán melegebbé válhat, ami egy olyan visszacsatolási hurkot indít el, amelyben a további olvadás az áramlás felgyorsult lassulását okozza, ami aztán további felmelegedést és a jégtakaró további olvadását okozza.
Amikor az óceáni élőlények elpusztulnak, tápanyagot juttatnak az óceán vizébe, amely lesüllyed a fenékre, és körbejárja a világ óceánját. Ezek a tápanyagok a feláramlással visszajutnak, és a fitoplankton táplálékául szolgálnak – ez a tengeri tápláléklánc alapja. Ha az óceán mélyén lassul a keringés, kevesebb tápanyag jut vissza az óceán felsőbb rétegeibe, ami hatással van a fitoplankton termelésére, amely folyamat évszázados időtávlatban játszódna le.
Dr. Steve Rintoul, az ausztrál kormány Commonwealth Scientific and Industrial Research Organisation (Nemzetközösségi Tudományos és Ipari Kutatási Szervezet) óceánkutatója és a Déli-óceán szakértője szerint minél tovább folytatjuk az üvegházhatású gázok kibocsátásának növelését, annál több változással kell szembe néznünk. „Ha egyszer ez a felboruló cirkuláció lelassul, akkor csak úgy tudjuk ezt a folyamatot visszafordítani, ha nem engedünk többé olvadékvizet az Antarktisz körüli óceánba, ami azt jelenti, hogy hűvösebb egy éghajlatot kell „előállítanunk”, és akkor talán, ha elég időt várunk, akkor újra beindul.”
Az új tanulmány szerint, ahogy azt Stefan Rahmstorf professzor, oceanográfus, a Potsdami Éghajlati Hatáskutató Intézet Földrendszer-elemzésért felelős vezetője elmondta, az elkövetkező évtizedekben további, drámai gyengülés valószínűsíthető az Antarktisz körüli áramlásokban.
Kiemelt kép: Az antarktiszi, vízi áramlások modellje – Fotó: Hannes Grobe, Alfred Wegener Institute for Polar and Marine Research, Bremerhaven, Germany
