A PLOS Biology című folyóiratban megjelent tanulmány szerint 2100-ra a kontinens növény- és állatvilágának 65%-ánál valószínűsíthető a populáció csökkenése. A tanulmány azért ennyire fontos és jelentős, mert ez az első alkalom, hogy valaki átfogó és az egész kontinensre kiterjedő felmérést végzett arról, hogy az antarktiszi fajok mennyire veszélyeztetettek, és hogy mit tehetünk ellene.
„Az Antarktisz biológiai sokfélesége jelentősen csökkenhet az évszázad végére, ha ezt az eddigi módon folytatjuk” – mondta Jasmine Rachael Lee, a Queenslandi Egyetem tanulmányának vezető szerzője, a jelenlegi kibocsátási és szennyezési tevékenységekre utalva.
Az ember okozta klímaválság hatása az Antarktiszra tudományosan tagadhatatlan: a stabil jégtáblák visszahúzódnak, a levegő hőmérséklete 3 Celsius-fokkal emelkedett, a krillek száma csökken, az olvadó jég hozzájárul a tengerszint emelkedéséhez, a jegesmedvék és a fókák pedig kiszorulnak. Most egy új tanulmány még rosszabb képet fest az eddigi, nem túl nagy erőfeszítéseinkről: A meglévő természetvédelmi erőfeszítések nem elegendőek az antarktiszi ökoszisztéma védelmére.
A tanúlmány szerint a legveszélyeztetettebb faj a császárpingvin (Aptenodytes forsteri) – ez a kutatásban szereplő egyetlen faj, amely 2100-ra kihalhat.
2022 októberében az Egyesült Államok Hal- és Vadvédelmi Szolgálata által közölt, a veszélyeztetett fajokról szóló törvény (Endangered Species Act – ESA) szerint a császárpingvinek már veszélyeztetett fajként szerepelnek a listán, mivel a szakértők előrejelzései szerint a röpképtelen tengeri madarak populációja 2050-re 26-47%-kal csökken. „Ez a jegyzékbe vétel tükrözi a kihalási válság nagyságát, és rávilágít az ESA fontosságára, valamint a fajok megőrzésére irányuló erőfeszítésekre, mielőtt a populáció csökkenése visszafordíthatatlanná válik” – mondta akkor Martha Williams, a szolgálat igazgatója. „Az éghajlatváltozás világszerte mélyreható hatással van a fajokra … a császárpingvin listára kerülése vészharangként, de egyben cselekvésre való felhívásként is szolgál.”
Lee szerint a császárpingvinek „kulcsfontosságú faj” a tengeri környezetben és „létfontosságú láncszem” az antarktiszi táplálékláncban. „Ők irányítják a kis halak és rákfélék populációit, és alapvető táplálékforrást biztosítanak a magasabb rendű ragadozók (pl. gyilkos bálnák és leopárdfókák) számára” – teszi hozzá. „A császárpingvin általában jégen költ (ami különösen sebezhetővé teszi az éghajlatváltozással szemben), de az Adélie-, az álkapocs- és az ún. gentu pingvinek sziklákon költenek – pingvinürülékük (guano) alapvető tápanyagokat biztosít a szárazföldi ökoszisztémának, ami segíti a fejlődésüket. A növények, a mohák és a gerinctelenek mind ezekre a tengeri tápanyagforrásokra támaszkodnak.”
A császárpingvinek mellett „más speciális antarktiszi élőlények, például az Adélie-pingvin és a szárazföldi fonalférgek is rendkívüli veszélyben vannak” – mondja Lee. Ez nem jelenti azt, hogy minden faj veszélyben van. Lee szerint „egyesek várhatóan még profitálnak is az éghajlatváltozásból, legalábbis kezdetben”. Ezek közé tartozik például két őshonos antarktiszi növény (Colobanthus quitensis és Deschampsia antarctica) és a Gentoo-pingvin is. (Treehugger)
Kiemelt kép: Pingvin a vízben – Pixabay
