A British Trust for Ornithology (BTO), vagyis az ottani madártani egyesület új tanulmánya szerint 1970 óta 73 millióval csökkent a vadon élő madarak száma Nagy-Britanniában. A csökkenés elsősorban a szántóföldi madarak körében következett be, ahol az iparosított mezőgazdaság, az élőhelyvesztés és az éghajlatváltozás súlyos következményekkel járt. Az elmúlt öt évtizedben Nagy-Britanniában közel 30 millió házi veréb, 20 millió szarkaláb, négymillió pacsirta, kétmillió feketerigó és egymillió cinege pusztult el anélkül, hogy helyettük újabb egyedek éltek volna túl sikeresen. Ha ez a csökkenés folytatódik, a jövő generációi talán soha nem hallják meg a kakukk vagy az rigó énekét.
A vadon élő madárpopulációk csökkenése riasztó Nagy-Britanniában. Juliet Vickery professzor, a BTO vezérigazgatója a következőket mondta: „A BTO gazdag adatállománya azt jelzi, hogy magabiztosan kijelenthetjük az Egyesült Királyság költöző madárállományának riasztó zuhanását. Mindannyiunknak többet kell tennünk azért, hogy megfordítsuk ezt a könyörtelen csökkenést, és ezt sürgősen meg is kell tennünk”. A BTO egy olyan weboldalon tette közzé eredményeit, amely lehetővé teszi bárki számára az Egyesült Királyságban, hogy felfedezze, mely madárfajok éltek egykor a saját területükön, és melyek azok, amelyek még populációval rendelkeznek ott.
A brit madarak és általában a biológiai sokféleség csökkenésének egyik legnagyobb okozója a mezőgazdasági gyakorlatban és a földhasználatban bekövetkezett változások. Ez azt eredményezte, hogy az elmúlt 50 évben a legsúlyosabb csökkenést a mezőgazdasági területeken élő madarak szenvedték el, amelyek az 1970-es évek végén és az 1980-as években voltak a legsúlyosabbak. Ez nagyrészt az 1950-es és 1960-as években a mezőgazdasági területek kezelésében bekövetkezett gyors változásoknak volt köszönhető. Az Egyesült Királyság kormánya által nemrégiben közzétett adatok szerint az Egyesült Királyságban az összes madárfaj 48%-a csökkent csak a 2015 és 2020 közötti öt év alatt. Ezen időszakon belül az erdei madarak jártak a legrosszabbul, de összességében a mezőgazdasági területek madarai csökkentek a legnagyobb mértékben.
A madárpopulációk csökkenésében szerepet játszott az élőhelyek, például a szántóföldeket körülvevő sövények vagy a virágokban gazdag rétek pusztulása, a káros növényvédő szerek használatának növekedése, valamint a mezőgazdasági gyakorlatban bekövetkezett változás, amely a termesztett növények kisebb változatosságával járt. A BTO adatai azonban aláhúzzák, hogy egyes fajok, például a cinegék, az erdei galambok és a feketerigók esetében mintegy 41 millióval nőtt a madárállomány. Az egyes madarak populációjának teljes becsült fogyása valójában még ennél is élesebb, mintegy 114 milliós csökkenést jelent.
Ahhoz, hogy a vadon élő madarak számának csökkenését megfordítsuk Nagy-Britanniában, közös erőfeszítésre van szükség mindenkitől. Ahogy Vickery professzor hangsúlyozta: Változtatni kell a földhasználaton és a mezőgazdasági gyakorlaton, valamint csökkenteni kell a káros növényvédő szerek használatát. Ezenkívül elengedhetetlen az élőhelyek megőrzése és annak biztosítása, hogy a biológiai sokféleséget minden jövőbeli földhasználati döntésnél figyelembe vegyék. A BTO tanulmányának ébresztőként kell szolgálnia mindenki számára, hogy lépéseket tegyen az Egyesült Királyság vadon élő madarainak és biológiai sokféleségének védelme érdekében. (Natural History Museum)
Kiemelt kép: feketerigó – fotó: Tim Sträter
