A biológiai sokféleség maga az élet a Földön. Ez a földi élet sokfélesége. A biológiai sokféleség, vagy biodiverzitás tudomány azonban nem csupán a különböző fajok gazdagságát és gyakoriságát vizsgálja, hanem a fajok és környezetük közötti kölcsönhatásokat és kapcsolatokat is méri.
A biológiai sokféleség nemcsak a növényeket, állatokat és mikroorganizmusokat foglalja magában, hanem a változatos ökoszisztémákat is, mint például az erdők, legelők, vizes élőhelyek, korallzátonyok és sivatagok. csak úgy, mint a fajokon belüli különböző genetikai variációkat, amelyek hozzájárulnak az idővel való alkalmazkodási és fejlődési képességükhöz.
A biológiai sokféleség létfontosságú az ökoszisztémák működéséhez és stabilitásához, és rengeteg módon hozzájárul az emberi társadalmak létéhez. Olyan alapvető ökológiai folyamatokat támogat, mint a tápanyagkörforgás, a talajképződés és a beporzás. A biológiai sokféleség olyan ökoszisztéma-szolgáltatásokat is nyújt, mint a tiszta levegő és víz, az éghajlat szabályozása, valamint az élelmiszer-, gyógyszer- és nyersanyagellátás.
Becslések szerint 8,7 millió faj él a Földön. Eddig azonban csak mintegy 1,2 millió fajt azonosítottak és írtak le.
A biológiai sokféleség eloszlása nem egyenletes. A trópusok adnak otthont az élet legnagyobb változatosságának. Ennek oka, hogy a trópusok meleg hőmérséklete és a bőséges csapadékmennyiség sokféle növénynek és állatnak ad otthont.
A biológiai sokféleséget leginkább az élőhelyek elvesztése, az éghajlatváltozás, a szennyezés és az élőlények túlzott kiaknázása fenyegeti.
Néhány számadat az élőlények egyes csoportjaira vonatkozóan, a számok közelítő becslések:
- Rovarok: 950 000 rovarfaj létezik.
- Növények: 270 000 növényfaj létezik.
- Halak: 32 000 halfaj létezik.
- Kétéltűek: 6400 kétéltűfaj létezik.
- Hüllők: 9700 hüllőfaj létezik.
- Madarak: 10 000 madárfaj létezik.
- Emlősök: 6500 emlősfaj létezik.
A biológiai sokféleséggel kapcsolatos fő kockázat az, hogy ez a sokféleség, ami nélkül nem élhet túl az emberi faj sem, soha nem látott mértékben csökken. Ennek számos oka van, többek között az élőhelyek elvesztése, az éghajlatváltozás, a szennyezés és a környezet túlzott kiaknázása. A biológiai sokféleséget leginkább az élőhelyek elvesztése fenyegeti. Ezt olyan emberi tevékenységek okozzák, mint az erdőirtás, a mezőgazdaság és az ipari, lakhatási fejlesztések. Ha az élőhelyek elpusztulnak, az ott élő fajok kénytelenek új otthont találni, vagy elpusztulnak.
Az éghajlatváltozás szintén jelentős veszélyt jelent a biológiai sokféleségre. A hőmérséklet, a csapadékmennyiség és a tengerszint változása miatt számos faj számára megnehezíti a túlélést. A szennyezés szintén veszélyezteti a biológiai sokféleséget. Szennyezheti a vizet és a levegőt, és károsíthatja a növényeket és az állatokat. A természet túlzott kiaknázása a természeti erőforrások olyan mértékű felhasználása, amely gyorsabb, mint amilyen gyorsan azok pótolhatók. Ez a halakra, erdőkre és más erőforrásokra jelent komoly veszélyt. A biológiai sokféleség csökkenése komoly probléma.
A biodiverzitásra a teljesség igénye nélkül a következő veszélyek leselkednek:
Élőhelyvesztés és az élőhelyek geográfiai széttöredezése: A biológiai sokféleséget fenyegető egyik legjelentősebb veszély a természetes élőhelyek pusztulása és degradációja. Ez olyan tevékenységek miatt következik be, mint az erdőirtás, az urbanizáció, a földterületek mezőgazdasági célú átalakítása és az infrastruktúra fejlesztése. Az élőhelyek feldarabolódása elszigeteli a populációkat, korlátozza mozgásukat, és csökkenti az erőforrások és társak megtalálásának képességét.
Éghajlatváltozás: A globális éghajlati minták folyamatos változásai is komoly veszélyt jelentenek a biológiai sokféleségre. Az emelkedő hőmérséklet, a megváltozott csapadékviszonyok és a szélsőséges időjárási események megzavarhatják az ökoszisztémákat, hatással lehetnek a fajok elterjedésére, és eltolhatják az olyan természeti események időzítését, mint a vándorlás és a virágzás. A fajok nehezen tudnak alkalmazkodni vagy elég gyorsan vándorolni ahhoz, hogy lépést tartsanak a változó körülményekkel.
Szennyezés: A szennyezés, beleértve a levegőszennyezést, a vízszennyezést és a talajszennyezést, rendkívüli módon rombolja a biológiai sokféleséget. A kémiai szennyező anyagok felhalmozódhatnak az ökoszisztémában, és káros hatással lehetnek az élőlényekre, beleértve a csökkent szaporodási sikert, a genetikai mutációkat és végül a populációk általános csökkenését. Különösen a növényvédő szerek és a gyomirtó szerek veszélyesek, hiszen károsíthatják a nem célfajokat is és megzavarhatják a táplálékláncot.
Túlhalászás és illegális vadkereskedelem: A fajok fenntarthatatlan lehalászása és túlzott kiaknázása élelmiszer-, gyógyászati, háziállat- és dísz célokra a fajok visszaszorulásához vagy kipusztulásához vezethet. Az egzotikus háziállatok, állati részek és hagyományos, állati testrészekből készült gyógyszerek iránti kereslet által vezérelt illegális vadkereskedelem jelentős veszélyt jelent számos veszélyeztetett fajra, és hozzájárul a biológiai sokféleség csökkenéséhez.
Invazív fajok: Az új élőhelyekre behurcolt nem őshonos fajok túlszaporodhatnak az őshonos fajok erőforrásait elfogyasztva, zsákmányként megölhetik azokat, vagy betegségeket hurcolhatnak be, ami az őshonos fajok visszaszorulásához vagy kipusztulásához vezethet. Az invazív fajok megzavarhatják az ökoszisztéma működését, és megváltoztathatják az őshonos közösségek összetételét és szerkezetét.
A genetikai sokféleség csökkenése: A fajokon belüli genetikai sokféleség döntő fontosságú a fajok változó környezeti feltételekhez való alkalmazkodási képessége szempontjából. Az emberi tevékenységek, mint például a szelektív tenyésztés, az élőhelyek feldarabolódása és a populációk eltűnése azonban csökkenthetik a genetikai sokféleséget, ami a fajokat sebezhetőbbé teszi a betegségekkel, környezeti változásokkal és más veszélyekkel szemben.
E kockázatok kezelése közös erőfeszítéseket igényel, beleértve a természetvédelmi kezdeményezéseket, a fenntartható föld- és erőforrás-gazdálkodást, az élőhelyek helyreállítását, a szennyezéscsökkentő intézkedéseket, az éghajlatváltozás mérséklését és a vadon élő állatok védelmére vonatkozó jogszabályok szigorúbb végrehajtását. A biológiai sokféleség megőrzése nemcsak az ökoszisztémák egészsége, hanem saját jólétünk szempontjából is alapvető fontosságú, mivel számos ökoszisztéma-szolgáltatás tekintetében függünk a változatos és jól működő ökoszisztémáktól. A biodiverzitás maga az élet a Födön.