Az erdőtüzek hatalmas pusztítást végeznek Kanada-szerte, de nem csupán a természet szenvedi meg ezt, mivel az események jelentős károkat okoznak különböző iparágakban, sőt, jelentős terhet rónak az egyes háztartásokra is – erről írt elemző cikket a The New York Times. Az ország a világ számos más nemzetével együtt a klímaváltozás okozta különböző, szélsőséges időjárási események következményeivel küzd. Ezek kanadai gazdaságra gyakorolt hatásai még csak most kezdenek érzékelhetővé válni, és úgy tűnik, hogy a következmények nem csak ökonómiailag, de időben is messzemenőek.

A kanadai erdőtüzek már eddig is elképesztő, 20 millió hektárnyi területet égettek le, ami füsttel teli égboltot és az szálló porterhelés és a légkörbe került vegyi szennyezők miatt egészségügyi problémákat okozott mind a kanadaiak, mind a szomszédjaik számára az Egyesült Államokban. Ez azonban nem minden. A tüzek megzavarták az olaj- és gázipari szokásos gyártási eljárásait, csökkentették a kitermelhető fa mennyiségét, kárt okoztak az idegenforgalmi ágazatban, a turizmus visszaesése miatt, és eddig még felbecsülhetetlen költségeket jelentettek a nemzeti egészségügyi rendszerre is. Ezek a gazdasági veszteségek már most modellezik azt világszerte már néhol megmutatkozó, de a jövőben szinte mindenhol várható problémát, amikor az országok a szélsőséges időjárási események miatt egyik katasztrófával a másik után szembesülnek, amelyek komoly gazdasági terhet rónak az adott nemzetre. Az éghajlatváltozás súlyosbodásával pedig ezek a költségek csak fokozódni fognak.

Jellemzően, kezdetben úgy gondolták, hogy a hőmérséklet emelkedése potenciálisan előnyös lehet Kanadának, mivel hosszabb mezőgazdasági idényt tesz lehetővé, és az enyhébb telek miatt bizonyos területek vonzóbbá válnak, például lakhatási szempontból. Most viszont az látszik, hogy az időjárási minták növekvő változékonysága minden várt, potenciális nyereséget eltöröl. Az olyan szokatlan események, mint a jégviharok, amelyeket tűzvészek, heves esőzések és hurrikánok követnek az Atlanti-óceán partvidékén, semmilyen pozitívumot nem hagytak a várt előnyökből.

Dave Sawyer, a kanadai klímaintézet vezető közgazdásza meglepődött azon, hogy a gazdasági következmények még a terület szakértői számára is milyen váratlan gyorsasággal eszkalálódtak. Bár a pontos következmények modellezése kihívást jelentő feladat a rengeteg változó miatt, ám egy tavalyi jelentés mégis megpróbálta megbecsülni a pénzügyi költségeket. A riport előrejelzése szerint az éghajlattal kapcsolatos kiadások 2025-re elérik a 25 milliárd kanadai dollárt, ami az ország gazdasági növekedését a felére csökkenti. Az évszázad közepére 500 000 munkahely megszűnését prognosztizálták, elsősorban a túlzott hőség miatt, amely csökkenti a termelékenységet sőt, korai halálozást okoz. A károk emellett megnövekedett költségeket ró a háztartásokra és magasabb adók kivetését teszik szükségessé, hogy bevételi oldalon megteremtsék a forrást az okozott károk helyreállítását célzó kormányzati kiadásokhoz. Például arra, hogy az északi régiókban különösen a permafroszt felolvadásából eredő út- és épületkárokra kell számítani.

Bár a jelenlegi tüzek költségeit még nem lehet meghatározni, várhatóan azok az idei harmadik negyedévben jelentős hatással lesznek Kanada gazdaságára. Az Oxford Economics tanácsadó cég 0,3-0,6 százalékpontos csökkenést jósol a kanadai gazdasági növekedésben, amely már most is küzd a lassuló munkaerő-felvételi aránnyal és a déli szomszédjához képest magas adósság és alacsony megtakarítási rátát mutató háztartások miatt.

Az éghajlatváltozás gazdasági hatását az egyes iparágakban keletkezett károk felmérésével becsülik meg, ami jellemzően katasztrófaeseményenként változik. A közelmúltbeli erdőtüzek például a fűrészüzemeket bezárásra kényszerítették a dolgozók evakuálása miatt. Bár az erdőállományt ért kár mértéke még bizonytalan, a tartományi kormányok a nagyobb tüzek után általában csökkentik a fakitermelést. Ezen túlmenően az enyhébb téli hőmérséklet miatt virágzó fenyőbogárfertőzés tovább korlátozta a fakitermelést Brit-Kolumbiában. Mivel a faanyagárak nyomottak, Kanada pedig lakáshiánnyal küzd, mivel több millió bevándorlót fogad be, az így kialakult faanyag-hiány a lakáspiac szűkülését okozza, ami a lakhatási problémákat is növeli.

Az idegenforgalmi ágazat is megsínylette mindezt, mivel a tüzek egybeestek az iparág számára kulcsfontosságú nyári szezonnal, még az érintett területektől távol eső országrészekben is. A Vancouver-szigeten található Tofino városa, amely a bálnalesek miatt népszerű turistacélpont, jelentős visszaesést tapasztalt, amikor az oda vezető, egyetlen autópálya-csatlakozást a két órányira lévő tűz miatt lezárták. Bár az út azóta korlátozott kapacitással újra megnyílt, az addig okozott hatás jelentős volt. Sabrina Donovan, a Pacific Sands Beach Resort vezérigazgatója és Tofino helyi turizmusfejlesztési szervezetének elnöke arról számolt be, hogy a szálloda kihasználtsága egy hónap alatt 85%-ról körülbelül 20%-ra esett vissza. Az év hátralévő részére szóló foglalások is jelentősen csökkentek, és sok dolgozó más munkahely után nézett a hetek óta tartó alacsony vendégforgalom miatt. Az elkövetkező hónapokban a szokásos kiszolgálás fenntartása jelentős kihívás elé állítja a környékbeli vállalkozásokat.

Az éghajlatváltozás gazdasági következményei növekednek, mivel a katasztrófák egyre közelebb kerülnek a kritikus infrastruktúrához és a településekhez, lakóközpontokhoz. A közelmúlt történelmének két legköltségesebb éve Kanada számára a 2013-as év volt, amikor Calgary-t súlyos áradások sújtották, és a 2016-os év, amikor a Fort McMurray-i tűzvész 2400 házat és vállalkozást pusztított el, és súlyos csapást mért az olaj- és gázkitermelésre, a régió fő gazdasági motorjára.

Bár a jelenlegi tüzek elsősorban távoli területeket érintenek, néhány olajkitermelési művelet most is leállt. Az iparágat fenyegető nagyobb hosszú távú veszélyt azonban a fosszilis tüzelőanyagok iránti csökkenő kereslet jelenti. A TD Bank elemzése szerint ez a tendencia az elkövetkező három évtizedben 312 000-450 000 munkavállaló elvesztését eredményezheti az olajiparban.

A biztosítási ágazat, amely „testközelből szemléli” az éghajlatváltozás okozta növekvő károkat, nagyon komoly változtatásokra kényszerül. Kanadában a biztosított károk 2009 előtt évente átlagosan 450 millió kanadai dollár körül mozogtak, mostanra azonban rendszeresen meghaladják a 2 milliárd dollárt. A nagy biztosítók a jelentős kifizetések miatt csökkentették befolyásukat a kanadai piacon, ami a lakástulajdonosok és a vállalkozások számára megemelkedett biztosítási árakat eredményezett. Ezek a költségek még nem is számolnak a füst okozta túlzott hőség és légzőszervi megbetegedések okozta esetleges egészségbiztosítási kiadásokkal.

Craig Stewart, a Kanadai Biztosítási Hivatal szövetségi ügyekért felelős alelnöke hangsúlyozta, hogy az éghajlat változásával kapcsolatos kérdések az elmúlt évtizedben a szervezet számára elsődleges fontosságúvá váltak. Felismerve ennek fontosságát, a kanadai kormány nemrégiben átfogó alkalmazkodási stratégiát alakított ki. Ez különböző intézkedéseket javasol, például beruházást a városi erdők felületeinek növelésébe a hőhullámok egészségügyi hatásainak enyhítése érdekében, valamint jobb árvízi térképek kidolgozását a veszélyeztetett területeken történő építkezések visszaszorítása érdekében. A tűz- és erdészeti szakértők az elmúlt években költségvetési megszorításokkal küzdő erdészeti szolgálat helyreállítását és az előírt erdőégetések számának növelését szorgalmazták – ezek mind olyan intézkedések, amelyek jelentős pénzügyi befektetést igényelnek.

Mike Savage, Halifax polgármestere első kézből tapasztalta az ilyen beruházások szükségességét. Városa nemrégiben jelentős tűzkárokat szenvedett el: 151 ház égett le. Ez a csapás közvetlen az után következett be, hogy a Fiona hurrikán elöntötte a partvidék jelentős részét. Savage polgármester aggódik az Új-Skóciát Új-Brunswickkal összekötő földszoros sorsa miatt, valamint az energiarendszerekre nehezedő terhelés miatt, ráadásul ezeken a rendszereken már nem a fagyos teleken, hanem a forró nyarakon tapasztalják a csúcsigényt.

Savage polgármester szerint létfontosságú a hatásokat mérséklő intézkedésekbe való befektetés. Elismeri, hogy az előttünk álló út kihívásokkal teli, és naivitás lenne, ha nem foglalkoznánk átfogóan a kérdéssel. A nemrégiben bekövetkezett tűzvész komoly emlékeztető, hogy a kanadai közösségek hosszú távú jóléte szempontjából alapvető fontosságú az éghajlattal kapcsolatos várható eseményekre való felkészülés.