A légszennyezésnek való kitettség összefüggésbe hozható a későbbi életkorban kialakuló depresszió kockázatával – állapítja meg egy új, nagyszabású tanulmány.
A tudósok egyre több bizonyítékot találnak arra, hogy a szennyezett levegőjű területeken élő embereknél nagyobb a depresszió kockázata, mint a tisztább levegőjű területeken élőknél. A JAMA Network Open című szaklapban pénteken közzétett tanulmány azonban az elsők között vizsgálja a hosszú távú expozíció és a 64 éves kor után diagnosztizált depresszió kockázata közötti összefüggéseket.
A depresszió önmagában is súlyos egészségügyi állapot. Ha idősebb felnőtteknél alakul ki, a tanulmányok szerint a tiszta gondolkodás képességével kapcsolatos, valamint fizikai problémákhoz és akár a beteg halálához is hozzájárulhat. Korábbi kutatások azt találták, hogy a depresszió új diagnózisa kevésbé gyakori az idősebb felnőttek körében, mint a fiatalabb népességben.
A kutatók több mint 8,9 millió olyan ember adatait vizsgálták, akik az Egyesült Államok egyik egészségügyi rendszerén, a Medicare-en keresztül kaptak egészségbiztosítást, és megállapították, hogy a 2005 és 2016 közötti vizsgálati időszakban több mint 1,52 millió főnél diagnosztizáltak depressziót a későbbiekben. Ez a szám azonban valószínűleg alul értékelt; a tanulmányok azt mutatják, hogy az életkor végén jelentkező depressziót gyakran aluldiagnosztizálják.
A vizsgálatban résztvevők környezetszennyezésnek való kitettségének meghatározásához Qiu és szerzőtársai megnézték, hogy az egyes depresszióval diagnosztizált emberek hol éltek, és modelleket készítettek az egyes irányítószámok környezetszennyezésnek való kitettségének meghatározására, egy év átlagában.
A kutatók a vizsgálatban résztvevők háromféle légszennyezőnek való kitettségét vizsgálták: finom részecskék, más néven PM2,5 vagy részecskeszennyezés; nitrogén-dioxid; és ózon. A részecskeszennyezés a levegőben lebegő szilárd és folyékony cseppek keveréke. Ez lehet szennyeződés, por, korom vagy füst formájában. A szén- és földgáztüzelésű erőművek, valamint az autók, a mezőgazdaság, a burkolatlan utak, az építkezések és az erdőtüzek okozzák.
A PM2,5 ahelyett, hogy kilégzéskor távozna, megrekedhet a tüdőben vagy bekerülhet a véráramba. A részecskék irritációt és gyulladást okoznak, és légzőszervi problémákhoz vezethetnek. Az expozíció rákot, stroke-ot vagy szívrohamot okozhat; súlyosbíthatja az asztmát is, és régóta összefüggésbe hozzák a depresszió és a szorongás magasabb kockázatával.
Az új tanulmányban a tudósok azt találták, hogy azoknál az embereknél, akik hosszú távon magasabb szennyezettségű területeken éltek, megnőtt a depresszió diagnózisának kockázata. Mindhárom vizsgált szennyezőanyag összefüggésbe hozható volt a késői depresszió magasabb kockázatával, még alacsonyabb szennyezettségi szint esetén is. (Via – CNN)
Magyarországon is gondot okoz a nagyfokú légszennyezettség. A kisebb településeken gyakran előfordul, hogy a lakosság szilárd tüzelőanyaggal fűt, és az is előfordul, hogy ezek a tüzelőanyagok súlyosan környezetszennyezők és nem arra készültek, hogy eltüzeljék őket. Egy 2020-as jelentés szerint Magyarországon a következő városokban volt a legrosszabb a levegő: Sajószentpéter, Miskolc, Kazincbarcika, Szeged, Debrecen, Nyíregyháza, Budapest.
Kiemelt kép: Gyártó üzem – Fotó: Chris LeBoutillier – Unsplash
