Kalifornia állam peres eljárást indított az ExxonMobil, a világ egyik legnagyobb petrolkémiai vállalata ellen, azzal a váddal, hogy évtizedeken át félrevezette a közvéleményt a műanyag újrahasznosíthatóságával kapcsolatban. A per, amelyet Rob Bonta, Kalifornia állam főügyésze kezdeményezett, azzal vádolja a vállalatot, hogy hamis marketingkampányokkal próbálta elhitetni a fogyasztókkal, hogy a műanyag hulladék és szennyezés problémája megoldható lenne a műanyagok újrahasznosításával – miközben a vállalat pontosan tudta, hogy ez a megoldás nem működőképes.
A pert megalapozó vádak
A főügyészség vádjai szerint az ExxonMobil félrevezető módon használta az újrahasznosítás szimbólumát, az úgynevezett „egymást követő nyilak” jelzést, hogy műanyag termékeit reklámozza, miközben tudta, hogy a műanyag hulladékok túlnyomó része nem újrahasznosítható. A valóságban az Egyesült Államokban keletkező műanyag hulladék mindössze körülbelül 5%-át hasznosítják újra, és ez az arány soha nem haladta meg a 9%-ot. Az ExxonMobil különösen nagy felelősséggel bír, hiszen a világ legnagyobb polimer előállítójaként jelentős mértékben hozzájárul a műanyag hulladék termeléséhez.
A per részletesen kitér az ExxonMobil által propagált „fejlett újrahasznosítási” programra is, amely azt állítja, hogy technológiai megoldások révén a műanyagokat újra és újra feldolgozhatják. A vád szerint azonban ezek az eljárások valójában olyan kevés műanyag hulladékot tartalmaznak, hogy gyakorlatilag szűz műanyagokat állítanak elő, amelyeket megtévesztő módon „körkörös” termékként értékesítenek.
„Az ExxonMobil fejlett újrahasznosítási programja nem más, mint egy PR fogás, amely arra ösztönzi a fogyasztókat, hogy továbbra is vásárolják az egyszer használatos műanyagokat, amelyek a műanyagszennyezés válságát súlyosbítják” – fogalmazott a főügyészség közleménye.
A műanyagszennyezés globális kihívásai
A műanyag termékek több mint 99%-a fosszilis tüzelőanyagokból – például földgázból és kőolajból – készül, amelyek ismert endokrin rendszert károsító anyagokat tartalmaznak, és komoly veszélyt jelentenek az emberi egészségre. Az 1950-es években a műanyaggyártás még viszonylag kis volumenben zajlott, de azóta a műanyaghulladék mennyisége több mint kétszeresére nőtt. Jelenleg évente körülbelül 300 millió tonna műanyaghulladék keletkezik világszerte, amelynek mintegy 60%-a a természetes környezetbe vagy hulladéklerakókba kerül, míg csak körülbelül 9%-át hasznosítják újra.
A műanyagszennyezés különösen a tengeri környezetet érinti súlyosan, évente becslések szerint 11 millió tonna műanyag kerül az óceánokba. A tenger felszínének nagyjából 40%-át műanyaghulladék borítja, és ha a jelenlegi fogyasztási szokások folytatódnak, 2050-re több műanyag lehet az óceánokban, mint hal.
Mikroműanyagok és a hosszú távú hatások
A műanyagok nem bomlanak le biológiailag, hanem kisebb darabokra esnek szét, amelyeket mikroműanyagnak nevezünk. Ezek a részecskék méretükben 5 mm alattiak, és szinte mindenhol megtalálhatóak – a tengeri élőlényekben, az emlősök ürülékében, az élelmiszerekben, a palackozott vízben, sőt még az emberi vérben is. Mivel a mikroműanyagok kutatása még viszonylag új terület, a tudósok egyelőre nem tudják teljes mértékben felmérni ezeknek a részecskéknek a hosszú távú hatását az élővilágra és az emberekre.
A klímaváltozás elleni harc új frontvonala: a jogi perek
A peres eljárások globális szinten egyre inkább központi szerepet kapnak a klímaváltozással és a környezeti károkkal kapcsolatos nyilvános vitákban. A jogi lépések száma folyamatosan nő, és 2023-ban világszerte legalább 230 új ügyet indítottak, amelyek közül 47 „klímamosás” eseteit érintette, vagyis olyan kormányzati vagy vállalati narratívákat támadtak, amelyek pontatlanul mutatták be hozzájárulásukat az alacsony szén-dioxid-kibocsátású jövő felé vezető úthoz.
Az ExxonMobil elleni per egy újabb fontos mérföldkő lehet a környezeti igazságszolgáltatás terén, és példaértékű lehet más vállalatok számára, amelyek a környezetvédelmi normák megkerülésével próbálják fenntartani üzleti érdekeiket.
Ez az eljárás ráirányítja a figyelmet arra, hogy a klímaváltozás elleni harc nem csupán technológiai és gazdasági kérdés, hanem a jogrendszer egyre fontosabb szerepet játszik a fenntarthatósági célok elérésében. A környezeti kár okozói felelősségre vonhatók, és ez a felelősség egyre inkább az igazságszolgáltatás középpontjába kerül.
Ez a per egyértelmű jelzés arra, hogy a jövőben a vállalatok nem csak marketingstratégiájukat, de üzleti gyakorlatukat is kénytelenek lesznek átalakítani, ha el akarják kerülni a hasonló jogi következményeket.
