A Global Energy Monitor (GEM) új jelentése szerint az acélipar „kulcsfontosságú” váltást hajtott végre az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású termelési formák irányába, de még mindig nem jutott el a 1,5 Celsius-fokos szén-dioxid-kompatibilitás eléréséhez, számol be a CarbonBrief magazin egy cikkében. 

A tervezett acélgyártási kapacitások 43%-a jelenleg elektromos ívkemencés technológián alapul, míg 57%-a szénalapú kohó- és oxigénalapú nagyolvasztókemencéket használna. A GEM szerint ez jelentős változást jelent az egy évvel korábbi állapothoz képest, amikor a tervezett kapacitásoknak csak 33%-át tervezték elektromos ívkemencés technológiának, míg 67%-át szénalapú kohó- és oxigénalapú nagyolvasztókemencének. A jelentés szerint ez „sorsfordító” változást jelent az iparág számára, habár e váltás ellenére az ipar elmarad attól, ami ahhoz szükséges lenne, hogy a felmelegedés 1,5 Celsius-fok alatt maradjon. 

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) 2050-re szóló Net Zero forgatókönyve szerint 2050-re az acélgyártási kapacitás több mint felének (53%) elektromos ívkemencés technológiát kell használnia. Az IEA forgatókönyve emellett a szénalapú kapacitások leépítését is előírja, 347 millió tonna kapacitás leállítását vagy megszüntetését. Ezzel szemben a GEM szerint a fejlesztés alatt álló, szénalapú acélgyártási projektek kapacitása 8%-kal nőtt a 2023 márciusáig tartó évben. 

A jelentés kiemeli, hogy a hosszú távú szén-dioxid-kötöttség elkerülése és az átállási kockázat minimalizálása érdekében 2025-ig nem szabad további újbóli beruházásokat eszközölni a szénalapú kohó acélgyártásban.  Figyelembe véve a globális acélkereslet 2050-re prognosztizált 12%-os növekedését, körülbelül 347 millió tonna/év szénalapú kohó- és oxigénalapú nagyolvasztókemence kapacitást kellene kivonni vagy megszüntetni, és körülbelül 610 millió tonna/év elektromos ívkemencés kapacitást kellene hozzáadni ahhoz, hogy az IEA 53%-os küszöbértékét teljesíteni lehessen. A jelentés szerint ahhoz, hogy ezt az ütemtervet tartani lehessen, a meglévő szénalapú kohó- és oxigénalapú nagyolvasztókemence kapacitásokat le kell állítani, a fejlesztés alatt álló kapacitásokat le kell állítani, és ezeket a terveket alternatív technológiákkal, főként közvetlen redukált vasas elektromos ívkemencés technológiával kell helyettesíteni.

Bár az elektromos ívkemencés technológia növekedését általában pozitív jelnek tekintik az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású acél felé való elmozdulás szempontjából, a termelés szén-dioxid-intenzitása a folyamat működtetéséhez használt villamos energia forrásától és a vas alapanyag típusától is függ.

A vas- és acélipar együttesen a globális szén-dioxid-kibocsátás 11%-áért és az üvegházhatást okozó gázok globális kibocsátásának 7-9%-áért felelős. A GEM számításai szerint az acélipar kibocsátása 2019 óta évente átlagosan mintegy 3,7 milliárd tonna szén-dioxid volt. Ez több, mint a Föld összes személygépkocsija. 

Az Acélipari Világszövetség (World Steel Association) szerint az acél iránti kereslet 2023-ban várhatóan 2,3%-kal nő, és eléri az 1 822,3Mt-ot, majd 2024-ben ismét 1,7%-kal, és eléri az 1 854Mt-ot. Ahhoz, hogy a globális kereslet növekedése mellett csökkenteni lehessen a kibocsátást, az iparágnak át kell állnia az alacsony szén-dioxid-kibocsátású termelési formákra. 

A túlkapacitás továbbra is jelentős probléma az acéliparban, mivel a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerint 2022-ben a kapacitás világszerte 26%-kal (632 millió tonnával) haladja meg a keresletet. Az OECD szerint ez a többletkapacitás nagyrészt a „piactorzító kormányzati támogatások és támogatási intézkedések” következménye, amelyek fenntartják a nem hatékony acélgyártók működését. A támogatások megszüntetése egyrészt egészségesebb acélpiacot eredményezhetne, ami az egész iparág javát szolgálná, másrészt segítene megszüntetni a szénalapú kohó- és oxigénalapú nagyolvasztókemencékés az alacsonyabb kibocsátású eljárások közötti termelési költségkülönbséget. 

Mivel Kína uralja a piacot, piaci stratégiája különösen nagy hatással van. A kereslet és a kínálat közötti különbség 2021-ben 544 millió tonnára csökkent a 2020-as 620 millió tonnáról, azonban a többletkapacitás 2018 óta 25%-on vagy 25% körül maradt. A 2023-as Global Steel Plant Tracker szerint a jelenlegi fejlesztési tervek és az új nyersacélgyártási kapacitásba történő beruházások 736Mt/évre rúgnak, ami arra utal, hogy ez a túlkapacitási tendencia folytatódni fog, hacsak a projekteket nem törlik vagy nem csökkentik. 

A GEM szerint az acélgyártási kapacitások fejlesztésének nagy része Ázsiában zajlik, a fejlesztés alatt álló projektek háromnegyede a kontinensen található. Ennek 55%-a Kínában és Indiában található. Az új kapacitások növekedése Ázsiában különösen jelentős, mivel a tervezett új szénalapú kohó- és oxigénalapú nagyolvasztókemence technológia fejlesztések 99%-a a kontinensen található. E fejlesztések nagy többsége (79%) Kínában és Indiában valósul meg. Kína jelenleg a működő szénalapú kohó- és oxigénalapú nagyolvasztókemence kapacitás 49%-át, India pedig csak 5%-át adja. India azonban sokkal gyorsabban fejleszti a projekteket. 

A GEM szerint a globális acélgyártási kapacitás legnagyobb részét birtokló 20 vállalatnak kevesebb mint a fele rendelkezik konkrét tervekkel arra vonatkozóan, hogy 2050-re nettó nullára álljon át. A GEM szerint az acélipar szén-dioxid-mentesítésében már elkezdődött az előrelépés, de még többet kell tenni az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású technológiákra való áttérés ösztönzése és a túlkapacitás csökkentése érdekében, hogy elkerüljük a megfeneklett eszközöket és esélyünk legyen a nettó nullára vonatkozó célok elérésére.  A zöld acélra való áttérést tovább ösztönözhetnék az olyan nagy iparágak, mint a járműipar, amelyek elkötelezik magukat a zöld acél mellett. Olyan vállalatok, mint az Iberdrola, a Siemens Gamesa, a Vattenfall és a Volvo csatlakoztak például a SteelZero nemzetközi kezdeményezéshez, és vállalták, hogy 100%-ban nettó zéró acélt vásárolnak.  Az elmúlt évben nemzeti, nemzetközi és vállalati szinten is születtek vállalások, amelyek hozzájárulnak az alacsony szén-dioxid-kibocsátású acélra való átállás további felgyorsításához. De még mindig többet lehetne tenni. 

A CarbonBrief magazin cikke itt található: https://www.carbonbrief.org/steel-industry-makes-pivotal-shift-towards-lower-carbon-production/