Tudósok először találtak kapcsolatot az ember által kibocsátott üvegházhatású gázok és a jegesmedvék szaporodási és túlélési aránya között, olvasható a Science című folyóiratban megjelent tanulmányban.
A Polar Bears International természetvédelmi szervezet szerint a jegesmedvék 19 populációban élnek az Északi-sarkvidéken, Kanadában, az Egyesült Államokban, Oroszországban, Grönlandon és Norvégiában. A populációk különböző és eltérő körülmények között élnek, de mindegyikük a jégtakarótól függ, hogy hozzáférjen fő zsákmányállatához, két fókafajhoz. Amikor a tengeri jég elolvad, a jegesmedvék a szárazföldre kényszerülnek, ahol nem jutnak táplálékhoz, és az addig felhalmozott zsírtartalékokból kell megélniük. Az emberi tevékenység okozta klímaváltozás felgyorsítja a tengeri jég csökkenését, így a jegesmedvéknek kevesebb idejük marad a táplálkozásra és a zsírtartalékaik felhalmozására, Ez végső soron a populációjuk csökkenéséhez vezet.
A jegesmedvéket a globális felmelegedés miatt 2008-ban az Egyesült Államok veszélyeztetett fajokról szóló törvénye (ESA) „veszélyeztetett” kategóriába sorolta. Az amerikai belügyminisztérium azonban akkor azt mondta, hogy mivel egy adott faj veszélyeztetettsége nem hozható közvetlenül összefüggésbe az üvegházhatású gázok konkrét forrásával, a szövetségi ügynökségeknek nem kell figyelembe venniük a kibocsátást a projektek jóváhagyásakor.
A kutatók szerint az új tanulmány bizonyítja ezt a közvetlen kapcsolatot. A Polar Bears International, a Washingtoni Egyetem és a Wyomingi Egyetem kutatói számszerűsítették az összefüggést a jegesmedvepopulációnak a jégmentes napok száma és a légkörbe kibocsátott, a bolygót felmelegítő szennyezés mennyisége között, valamint a megfelelő jegesmedvék túlélési arányát egyes populációkban. A kutatók azokat a jegesmedve-alpopulációkat vizsgálták, amelyek 1979 és 2020 között legalább 10 év jégmentes évszakkal találkoztak. Azt találták, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedésével nőtt azoknak a napoknak a száma, amikor a jegesmedvék táplálék nélkül voltak kénytelenek maradni. Például a Jeges-tengeren található Csukcs-tengeren a jegesmedvék 1979-ben körülbelül 12 napig voltak kénytelenek táplálék nélkül maradni. Ez 2020-ra körülbelül 137 napra nőtt, és minden egyes 14 gigatonnányi, a légkörbe kibocsátott üvegházhatást okozó gáz után újabb egy nap böjt következik. Azokon a területeken, ahol a jégtakaró jellemzően teljesen elolvad nyáron – például a Hudson-öbölben -, az alpopulációk esetében az idő múlásával lassabban nőtt a táplálék nélküli napok száma, mint azokon a területeken, ahol a jégtakaró általában megmarad nyáron, például a Dél-Beaufort-tengeren.
Egy 2020-as tanulmány megállapította, hogy a medvék táplálék nélkül túlélhető napok száma régiónként és az állat állapotától függően változik, de minél több jégmentes napot élnek át, annál meredekebb a szaporodás és a túlélés csökkenése. Az új tanulmány mögött álló kutatók a jegesmedvék általuk talált összefüggést a kényszerű koplalásra kényszerített napok száma és az üvegházhatású gázok kumulatív kibocsátása között, valamint a 2020-ban a kényszerű koplalásra kényszerített napok száma és a csökkenő túlélési arányok között talált összefüggést kombinálták. Ez lehetővé tette számukra, hogy kiszámítsák a kumulatív kibocsátás hatását a jegesmedvék túlélési arányára. A tanulmány szerint például az Egyesült Államokban található több száz erőmű mindegyike viszonylag kis mértékben járulhat hozzá a kibocsátáshoz, de együttesen az erőművek évente közel 2 gigatonna üvegházhatású gázt bocsátanak ki. Ez körülbelül több mint 60 gigatonnát jelentene egy jegesmedve több mint 30 éves élettartama alatt a Beaufort-tenger déli részén. Ebben az alpopulációban a medvék minden egyes 23 gigatonna légkörbe juttatott kibocsátás után egy plusz kényszerű böjtnapot szenvednek el, így a tanulmány szerint a túlélési arányuk körülbelül 4%-kal csökkenne az erőművek kibocsátása miatt ebben az időszakban.
A tanulmány szerzői remélik, hogy az általuk meghatározott eredmények és következtetések mintaként szolgálhatnak más kutatóknak, hogy az ember által okozott éghajlatváltozás által érintett más fajokat is az ESA védelme alá helyezzenek.
