A világ rekordmennyiségű egyszer használatos műanyaghulladékot termel, amely főként fosszilis tüzelőanyagokból előállított polimerekből áll, a műanyagszennyezés és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló globális erőfeszítések ellenére – derül ki egy hétfőn közzétett új jelentésből, amelyből a CNN szemlézett.
A jelentés, amit említettünk a második Plastic Waste Makers Index (Műanyaghulladék készítők indexe), amelyet a filantróp Minderoo Alapítvány állított össze. A jelentés szerint a világ 2021-ben 139 millió tonna egyszer használatos műanyaghulladékot termelt, ami 6 millió tonnával több, mint 2019-ben, az első index megjelenésekor. Az említett kétéves intervallumban a bolygó minden egyes lakosára számolva közel 1 kilogrammal több műanyaghulladékot jelent, amelyet az olyan csomagolások, mint a fóliák és tasakok iránti kereslet hajtott. Mindezt úgy, hogy az elmúlt években több kormányzat is bejelentette az egyszer használatos műanyag mennyiségének csökkentésére irányuló politikáikat, betiltva az olyan termékeket, mint az egyszer használatos szívószálak, eldobható evőeszközök, ételtartályok, vattapamacsok, zacskók és lufik.
A jelentés azonban megállapította, hogy az újrahasznosítás nem növekszik elég gyorsan ahhoz, hogy megbirkózzunk a keletkező műanyag mennyiségével, ami azt jelenti, hogy a használt termékek sokkal nagyobb valószínűséggel kerülnek a hulladéklerakókba, a strandokra, a folyókba és az óceánokba, mint hogy újrahasznosító üzemekbe kerüljenek.
„Ez minden kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a műanyagszennyezés problémája egyre nagyobb méreteket ölt, és a polimergyártók irányítják, akiket természetesen az olaj- és gázipar hajt” – mondta Andrew Forrest, a Minderoo alapítója és a Fortescue Metals vasércóriás vezérigazgatója. Erre megoldásképpen „Polimerprémiumot” javasol a fosszilis tüzelőanyagokból előállított műanyag polimer minden egyes kilogrammjára, hogy az embereket, a vállalatokat és a kormányokat anyagilag is ösztönözze a nagyobb mértékű újrahasznosításra. „A fejlett világban ez a polimerfizetés automatikus gépesített begyűjtéshez vezet majd, a fejlődő világban pedig azok az emberek, akiknek egyébként nem lenne munkájuk, munkát kaphatnak, és gondoskodhatnak arról, hogy ne kerüljön műanyaghulladék az óceánba, ne kerüljön műanyaghulladék az utcákra, és ne mérgezze műanyaghulladék az élővilágot” – mondta.
Tavaly az ENSZ Környezetvédelmi Közgyűlése, a világ legmagasabb szintű környezetvédelmi döntéshozó testülete megállapodott a világ első globális műanyagszennyezési egyezményének létrehozásáról. Egy kormányközi bizottság 2024-ig ki fog dolgozni egy olyan jogilag kötelező érvényű megállapodást, amely a műanyag teljes életciklusával foglalkozna, a gyártástól és a tervezéstől az ártalmatlanításig.
Kiemelt kép: Madár a szemétkupacon – Fotó: Silke