Föld napján újra felhangzott a figyelmeztetés: környezetvédelmi tárca nélkül nemcsak a természet, de az ember is védelem nélkül marad. A civil szervezetek most már másfél évtizedes mulasztásra mutattak rá egy szimbolikus, mégis látványos performansz keretében – írja a Greenpeace Magyarország közleménye.
A Városligeti Nagyréten a Föld napján sárga szalaggal körbekerített terület jelentette Magyarországot. A figyelmeztető installációt zöld szervezetek – az AKÁRTEIS (Akkumulátor-károsult Települések Igazáért Szövetség), a Fridays for Future (FFF) és a Greenpeace Magyarország – állították fel, demonstrálva: hazánk ma veszélyes terület, ahol a környezeti és egészségügyi kockázatok már nemcsak elméleti problémák, hanem napi szinten érezhető valóságok.
15 év üres tér a döntéshozatalban
A civil szervezetek szerint 15 éve nincs megfelelő intézményes keret a környezet védelmére: az önálló Környezetvédelmi Minisztérium megszűnésével együtt a környezetpolitika is marginalizálódott a magyar kormányzati struktúrában. Ez nemcsak jelképes veszteség. „A gyakorlatban 15 éve alig valósul meg Magyarországon a környezet védelme” – állítják a demonstrálók.
A szervezetek szerint ennek a strukturális hiánynak kézzelfogható következményei vannak. A hatóságok nem képesek megvédeni sem a lakosságot, sem a természetet az ipari és mezőgazdasági szennyezések ellen. A tiltakozók szerint a jogi kötelezettségeikkel ellentétesen, inkább a szennyező vállalatokat védik a civilekkel szemben, nem pedig a civileket a vállalatok szennyezésétől.
50 példa az állam mulasztásaira
A figyelemfelhívó eseményen mintegy ötven olyan esetet mutattak be, ahol a hatóságok – a civilek szerint – kudarcot vallottak az ipari szennyezések kezelésében. Ezek közül kiemelkedik:
- A gödi Samsung SDI gyár esete, ahol lég- és talajvízszennyezést okoztak, de érdemi hatósági beavatkozás nem történt.
- Az iváncsai és komáromi akkumulátorgyárak működésével kapcsolatos mérgezéses panaszok, amelyek vizsgálata megakadt.
- A gárdonyi MOL-vezeték hibája, ahol hetekig ömlött az üzemanyag a talajba – anélkül, hogy gyors és hatékony hatósági eljárás indult volna.
Ezek az ügyek nemcsak lokális problémák: országos tünetei annak a rendszerhibának, amely szerint a környezetvédelem kiszolgáltatott helyzetbe került az ipari és politikai érdekekkel szemben.
„Figyelmen kívül hagyott szempontok”
Kovács Valéria, a Fridays for Future képviselője szerint a probléma gyökere mélyebb: „A magyar kormány valamennyi gazdasági döntésében figyelmen kívül hagyja a környezetvédelmi szempontokat, aminek már most is súlyos következményei vannak mind az emberi, mind pedig a természeti környezetre nézve.”
Ez a kijelentés nemcsak politikai állásfoglalás, hanem társadalmi felhívás is: a környezet védelme nem lehet pusztán kormányzati jó szándék kérdése – jogállami és közegészségügyi alapkövetelmény.
Mit követelnek a civilek?
A demonstráción megszólaló Szaszkó Andrea, az AKÁRTEIS képviselője konkrét intézkedéseket sürgetett:
- A szennyező üzemek kibocsátási adatainak nyilvánossá tételét.
- A környezetvédelmi hatóságok megerősítését – anyagi, jogi, tárgyi és személyi értelemben egyaránt.
- A hatóságok függetlenségét a kormányzattól és a beruházóktól.
- A helyi társadalom bevonását a szennyező beruházásokkal kapcsolatos döntéshozatalba.
„Sehol ne valósulhasson meg Magyarországon semmilyen szennyező beruházás a helyi lakossággal való nyilvános társadalmi egyeztetések nélkül!” – hangzott el a követelés.
Példák a rendszerszintű hibákra
Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője több konkrét esetet is felsorolt, amelyek a környezetvédelmi hatóságok elégtelen működését mutatják:
- A Salgó-patakba ömlő rákkeltő szennyezés eredete máig ismeretlen, és az ÉLTEX Kft. telephelye melletti bűnesetet nem vizsgálták ki.
- A gödi gyárból kiszivárgó NMP-oldószer a termőföldet mérgezte, de felelősségre vonás nem történt.
- Az Óbudai Gázgyár területe évtizedek óta mentesítésre vár, a mérgek pedig elérhetik a Dunát.
- Az Illatos úti terület talaja és talajvize még mindig súlyosan szennyezett, és nem látni a teljes megtisztítás végét.
„Halaszthatatlan egy független, erőskezű környezetvédelmi hatóság visszaállítása hazánkban, mely tisztázza, szankcionálja és a jövőben képes is lehet megelőzni a környezetszennyezéseket.” – zárta gondolatait Simon.
A jövő kérdése: van-e visszaút?
A Föld napján tartott figyelemfelkeltő akció egyértelmű üzenetet közvetített: a környezetvédelem nem lehet másodlagos a gazdasági érdekek mögött. Ha nem történik érdemi változás, az nemcsak a természeti rendszerek összeomlásához vezethet, hanem az emberek egészségét és megélhetését is közvetlenül veszélyezteti.
A civil szervezetek szerint most „azonnali cselekvésre van szükség” – nemcsak a kormányzat, hanem a társadalom részéről is. Mert bár a sárga szalag egy installáció, az általa jelzett veszély nagyon is valós.
Képek forrása: Greanpeace Magyarország
