A jelenlegi gazdasági és környezeti rendszerek átalakítása nélkül a Föld hamarosan elveszíti képességét arra, hogy akár az alapvető életfeltételeket is biztosítsa minden ember számára. Egy nemzetközi kutatócsoport új tanulmánya, amely a The Lancet Planetary Health című folyóiratban jelent meg, rávilágít arra, hogy a Föld által nyújtott lehetőségek és védelmi kapacitásai a végső határaikhoz közelednek. A tudósok által meghatározott „biztonságos és méltányos tér” az egyetlen olyan fenntartható állapot, amely lehetővé teszi, hogy mindenki megfelelő életkörülmények között élhessen anélkül, hogy ez a bolygó stabilitását veszélyeztetné. Azonban a 2050-re vonatkozó előrejelzések azt mutatják, hogy ez a tér fokozatosan csökkenni fog, ha nem hajtunk végre sürgős változtatásokat.

A biztonságos és méltányos tér szűkülése

A Föld-rendszer határai, amelyeket korábban a Nature című folyóiratban publikált kutatás is bemutatott, azt a felső határt jelölik, amelyen belül a természeti erőforrások kitermelése és a szennyezés még nem veszélyezteti a bolygó stabilitását. Az új tanulmány ehhez hozzáadja azt az alsó határt is, amely azt mutatja meg, hogy az embereknek milyen természeti erőforrásokra van szükségük a szegénységmentes élethez. Ez az első olyan kutatás, amely egyetlen mérőszámban egyesíti a biztonságot és a méltányosságot, ezzel is bizonyítva, hogy a társadalmi igazságosság elengedhetetlen feltétele a bolygó és az emberek védelmének.

Az előrejelzések szerint, ha nem történnek jelentős változtatások, 2050-re a „biztonságos és méltányos tér” teljesen eltűnhet. Még akkor is, ha minden ember csupán az alapvető életfeltételekhez szükséges erőforrásokhoz jutna hozzá, a Föld akkor is túllépné a klímastabilitás határát. Az ökoszisztémák pusztulása és az erőforrások igazságtalan elosztása fokozza a kockázatokat, és súlyosan érinti a már amúgy is kiszolgáltatott közösségeket.

A társadalmi egyenlőtlenség és a természeti erőforrások kizsákmányolása

A kutatók megállapították, hogy az erőforrásokhoz való hozzáférés egyenlőtlensége és a kisebbség által fenntartott túlfogyasztás a „biztonságos és méltányos tér” zsugorodásának fő hajtóerői. A minimális erőforrásokat nélkülöző emberek támogatása sokkal kisebb terhelést jelentene a Föld számára, mint a jelenlegi túlfogyasztás, amelyet egy kisebbség folytat. A kutatás azt is feltárta, hogy az egyenlőtlen terhek nemcsak a szegényebb közösségeket érintik, hanem mindenkit, beleértve a leggazdagabbakat is, mivel a természeti rendszerek összeomlása mindenkire hatással van.

Joyeeta Gupta, a tanulmány egyik vezető szerzője, a következőket mondta: „Kezdjük felismerni, hogy az egyenlőtlenség milyen károkat okoz a Földnek. A szennyezés növekedése és a természeti erőforrások nem megfelelő kezelése jelentős károkat okoz az embereknek és a természetnek. Ha tovább növeljük a szakadékot azok között, akiknek túl sok van, és azok között, akiknek semmijük sincs, az még szélsőségesebb következményekhez vezethet.”

A vállalatok és városok szerepe a fenntartható jövő kialakításában

A kutatás egyik kulcsfontosságú megállapítása, hogy a globális határok lebonthatók helyi szintekre, és ezáltal az országok, városok, vállalatok és egyének konkrét lépéseket tehetnek. Az Earth Commission szerint a „biztonságos és méltányos tér” koncepciója olyan erőforrás-kereteket nyújt, amelyeket helyi szinten is alkalmazni lehet. A tudósok megvizsgálták, hogyan lehet ezeket a határokat a vállalatok és városok számára lefordítani, és hogyan lehet meghatározni a „méltányos részesedést” az erőforrások és felelősségek tekintetében.

Xuemei Bai, a Fenner School of Environment & Society professzora szerint: „A vállalatok és a városok óriási lehetőségekkel rendelkeznek, különösen akkor, ha közösen dolgoznak egy fenntarthatóbb jövő érdekében. Rugalmasabbak és gyorsabban alkalmazkodnak, mint az állami szervek, és tudatos erőfeszítésekkel jelentősen csökkenthetik a bolygóra nehezedő nyomást.”

A szükséges átalakulások

A kutatás három fő változtatási területet azonosított, amelyek nélkül nem érhetjük el a „biztonságos és méltányos teret”:

  1. Politikai és gazdasági átalakulás: A döntéshozóknak, vállalatoknak és közösségeknek összehangoltan kell dolgozniuk olyan új politikák és finanszírozási mechanizmusok kidolgozásán, amelyek csökkentik az egyenlőtlenségeket és egyben mérséklik a természeti rendszerekre nehezedő nyomást.
  2. Erőforrás-gazdálkodás és fogyasztás mérséklése: Az erőforrások hatékonyabb és igazságosabb elosztása, valamint a túlfogyasztás visszaszorítása kulcsfontosságú lépések a fenntartható fejlődés érdekében.
  3. Fenntartható technológiákba történő befektetés: Az innováció és a zöld technológiák fejlesztése elengedhetetlen ahhoz, hogy minimalizáljuk az erőforrás-felhasználást és újra kinyissuk a „biztonságos és méltányos teret”.

Diana Liverman, a tanulmány társszerzője és a University of Arizona professzora így fogalmazott: „Ezek alapvető társadalmi átalakulásokat igényelnek, hatékony kormányzati beavatkozásokkal minden szinten. Megvan a tudásunk és az eszközeink. Most a döntéshozók felelőssége, hogy ezeket a változásokat végrehajtsák.”

A tudomány világosan megmutatta az irányt. A kérdés már nem az, hogy cselekednünk kell-e, hanem az, hogy elég gyorsan és hatékonyan tesszük-e ezt.