Egy sor olyan intézkedésről állapodott meg a legfejlettebb országokat tömörítő G7 csoport, amelyek célja a gázfogyasztás csökkentése és a megújuló energiaforrások használatának növelése. Agnes Pannier-Runacher, Franciaország energiaátalakításért felelős minisztere elmondta, hogy a miniszterek megegyeztek abban, hogy felgyorsítják a fosszilis tüzelőanyagok teljes, nem csökkentett felhasználásának fokozatos megszüntetését, és támogatják azt a célt, hogy „drasztikusan növeljék a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia mennyiségét”. A miniszterek azonban nem tudtak megállapodni a szénenergiától való elszakadás konkrét időpontjában.
A G7 a világ hét leggazdagabb országából áll, köztük Kanadából, Franciaországból, Németországból, Olaszországból, Japánból, az Egyesült Királyságból, valamint az Egyesült Államokból. A csoport környezetvédelmi és energiaügyi miniszterei a japán Szapporóban találkoztak egy kétnapos konferencián, hogy megvitassák az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését és az éghajlatváltozás elleni küzdelmet.
Egy, a megbeszéléseket ismerő személy szerint a miniszterek számszerű célokat fontolgattak a napenergia-kapacitás legalább 1 terawattra és a tengeri szélenergia-kapacitás 150 gigawattra történő növelésére 2030-ig. A forrás azt is elmondta, hogy az energiaszegény Japán azt szorgalmazza, hogy a beruházások maradhassanak a gáziparban, hogy a cseppfolyósított földgáz (LNG) átmeneti üzemanyagként továbbra is az energiamixben maradjon, és ezzel elnyerte a G7 többi tagjának részleges, de nem teljes támogatását.
Pannier-Runacher elmondta, hogy a G7 csoport egyetértett abban, hogy az energiaválságra adott első válaszlépésnek az energia- és gázfogyasztás csökkentésének kell lennie. Hozzátette, hogy a G7-országok ezzel üzenetet küldtek a megújuló energiaforrásokra történő átállás felgyorsításáról, amelyet az ellátás biztonságával járó „energiaátmenet megoldásának” nevezett.
Az esemény azonban arra is rávilágított, hogy a feltörekvő országok segítségre szorulnak a kibocsátás csökkentésében, többek között finanszírozás révén. Japán gazdasági és kereskedelmi minisztere, Yasutoshi Nishimura azt mondta, hogy a G7-eknek nemcsak saját kibocsátásukat kell csökkenteniük, hanem konkrét lépéseket kell tenniük a kibocsátáscsökkentés globális elérése érdekében, kiemelve a „globális dél” országait. Nishimura elmondta, hogy a miniszterek szeretnék megvitatni, hogyan lehetne a finanszírozást felhasználni a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének elősegítésére azokban az iparágakban amelyekben ez csak nagy nehézségek árán valósítható meg, mint például a vegyipar, a hajózás és az acélipar.
A feltörekvő piacok kibocsátásának kérdése már régóta a fejlett országok figyelmének középpontjában áll, és a világ leggazdagabb országainak többet kell tenniük a feltörekvő országok szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése érdekében – mondta Alden Meyer, az E3G, az éghajlatváltozással foglalkozó agytröszt vezető munkatársa. Meyer felszólította a G7-országokat, hogy „vállaljanak sokkal erősebb vezető szerepet” a pénzügyi és technológiai források felhasználásában, hogy segítsék a fejlődő országokat a kibocsátás csökkentésében. Meyer szerint a fejlett országoknak döntő fontosságú, hogy a fejlődő országok szén-dioxid-mentesítésének elősegítése érdekében finanszírozást nyújtsanak és magánfinanszírozást mozgósítsanak.
A G7-ek találkozója azzal zárult, hogy a miniszterek elismerték, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatban határozottabb fellépésre van szükség. Közös nyilatkozatukban a miniszterek kijelentették, hogy elkötelezettek „az éghajlati válság kezelésére irányuló közös erőfeszítéseink sürgős fokozása mellett”, és elismerték, hogy „minden országnak sürgősen meg kell erősítenie ambícióit a legújabb tudományos eredmények és a nemzeti körülmények fényében”.
