A LED-es világításra való átállás Európában olyannyira szembetűnő, hogy már az űrből is látható. Bár ez az átállás előnyökkel is járt, például a rosszul megvilágított utcákon és utakon való jobb láthatósággal, vagy a hagyományos fényforrásoknál olcsóbb fenntartási költségekke, a fényszennyezéssel foglalkozó szakértők aggodalmukat fejezik ki a LED-fények által okozott „kékebb” éjszakák lehetséges negatív hatásaival kapcsolatban. Egy új, a Science Advances című szaklapban megjelent tanulmány rávilágított a mesterséges kék fények Európa-szerte tapasztalható növekedésére, valamint az emberi egészségre és a helyi ökoszisztémákra gyakorolt lehetséges következményekre.
A tanulmány vezető szerzője, Alejandro Sánchez de Miguel asztrofizikus, aki a brit Exeter Egyetemen a fényszennyezést tanulmányozza, figyelmeztet az állatok viselkedését megváltoztató mesterséges fénnyel kapcsolatos kockázatokra. Elmagyarázza: „Sokszor az éjszakai időszak az evés, a beporzás, a navigáció, a fészkelés vagy a pihenés ideje, és mindezeket a folyamatokat zavarja, befolyásolja a mesterséges fény”. A mesterséges fényforrások jelenléte tehát megzavarhatja ezeket a létfontosságú tevékenységeket, potenciálisan kitéve az állatokat a ragadozóknak vagy megbolygatva fiziológiájukat.
A mesterséges fényszennyezés nagy léptékű feltérképezése kihívást jelentő feladat, de a tanulmány szerzői egyedülálló megoldást találtak. A korábbi tanulmányok műholdakat használtak a felvételek készítéséhez, de ezek a képek nem tartalmaztak információt a konkrét hullámhosszokról. Ezzel szemben a tanulmány mögött álló kutatócsoport a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén tartózkodó asztronauták által készített digitális kameraképeket használta, amelyek nagyobb felbontású és részletesebb adatokat szolgáltattak. Sánchez de Miguel kiemeli ennek az adatforrásnak a fontosságát: „Ez egy bonyolult adatforrás, de jelenleg ez az egyetlen, amely nyilvános, és akár 150-szer nagyobb felbontású lehet, mint a legnépszerűbb műholdaké”.
A felvételek elemzésével a kutatók képesek voltak elkészíteni Európa fényspektrumának spektrális térképét a 2012-2013-as és a 2014-2020-as időszakra vonatkozóan. Eredményeikből kiderült, hogy a nagynyomású nátriumvilágításról – amely meleg, sárga fényt bocsát ki, és amelyet általában az utakon és parkolókban használtak hagyományosan – jelentős elmozdulás folymata tapasztalható a széles fehér LED-ek felé. A fehér LED-ekre való átállás országonként eltérő volt: Olaszországban, Írországban és az Egyesült Királyságban nőtt a legjelentősebben a kék fény kibocsátása, míg Belgiumban és Németországban volt a legkisebb a változás.
A városok azért fordultak a LED-ek felé, mert képesek erősebb megvilágítást biztosítani, mint a nagynyomású nátriumlámpák által keltett egyszínű sárga fényforrások. A LED-es lámpákat energiatakarékos alternatívaként is forgalmazzák. A tanulmány eredményei azonban azt mutatják, hogy a LED-fények több kék fényt bocsátanak ki, amely rövidebb hullámhosszú és hűvösebb színű, mint a hosszabb hullámhosszú fény, például a vörös. A kék fénynek való kitettség – hasonlóan ahhoz, amit az olyan elektronikus eszközök, mint az okostelefonok és a televíziók által kibocsátott fény okoz – megzavarhatja az alvást, mivel gátolja az alvásindításért felelős hormon, a melatonin termelődését. Ez a zavar megtévesztheti az agyat, hogy azt higgye, még nappal van, ami az alvás kezdeti idejének meghosszabbodását és elalvási nehézségeket eredményez.
Thomas Kilkenny, a Staten Island Egyetemi Kórház Alvásgyógyászati Intézetének igazgatója, aki nem vett részt a tanulmányban, azt mondta, hogy a kék fény hozzáadása az utcai lámpákhoz segíthet a járművezetőknek éberebbnek érezni magukat, és csökkentheti a balesetek számát. Ugyanakkor figyelmeztet a nem szándékolt következményekre, kijelentve: „Ez azzal a nem szándékolt következménnyel is járhat, hogy növeli az álmatlanságot a lakosság körében”. Az alváshiány már most is jelentős társadalmi probléma, amely különböző problémákhoz vezethet, például közlekedési balesetekhez, betegségekhez, depresszióhoz és a munkahelyi termelékenység csökkenéséhez.
A tanulmány szerzői újra átnézték a korábbi kutatásokat, és felfedezték, hogy a mesterséges éjszakai fények magyarázatot adhatnak az emberi melatoninszint változásaira, a csillagok láthatóságára, valamint a denevérek és rovarok viselkedésére. Sánchez de Miguel aggályokat fogalmaz meg a LED-ek nem fenntartható használatával kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy azok nem csökkentik hatékonyan a fényszennyezést. Kijelenti: „Egy olyan energiaválsággal összefüggésben, mint a mostani, nem szabad elfelejtenünk, hogy a fényszennyezés egyszerű légszennyező és energiapazarlás”.
Ez a tanulmány az egyik első átfogó feltérképezése a LED-ek éjszakai fényspektrumának Európa-szerte. A kutatók jelenleg a térképezési folyamat egyes részeinek automatizálására összpontosítanak, a végső cél pedig egy olyan világtérkép létrehozása, amely világszerte megmutatja a mesterséges világítással kapcsolatos környezeti kockázatokat. Az eredmények emlékeztetnek arra, hogy a LED-fények növekvő használata során fontos figyelembe venni a mesterséges világítás emberre és a természetre gyakorolt hatását.
