A baglyok világa sokak számára a titokzatosság és a misztikum birodalma. Az éjszaka hangtalan vadászai évszázadok óta élnek együtt velünk – észrevétlenül, de nem feltétlenül észrevehetetlenül. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) újra a lakosság segítségét kéri egy olyan felméréshez, amely egyszerre tudományos és közösségi élmény: a fészkelő füleskuvikpárok országos szintű nyomon követése zajlik a „Lakossággal a fészkelő baglyok nyomában” program keretében.

Az ismeretlen ismerős: a füleskuvik

A bagolyfajok közül a füleskuvik kevesebb figyelmet kap, mint nagyobb termetű rokonai. Pedig ez az apró, vonuló faj – amely egyre gyakrabban választja lakott területeinket költőhelyéül – méltán érdemel több figyelmet. Bár egyre gyakoribb, országos elterjedéséről és állományának nagyságáról még mindig csak kevéssé pontos becslésekkel rendelkezünk. Ez különösen azért figyelemre méltó, mert a madár jelenléte nem pusztán természetvédelmi, hanem ökológiai szempontból is jelentős: a baglyok fontos szereplői az éjszakai élővilágnak, és közvetett módon a városi ökoszisztémák egyensúlyának fenntartásában is részt vesznek.

„Láthatatlan” madarak, hallható jelenlét

Aki úgy gondolja, hogy éjszakai, rejtőzködő életmódot folytató madarakat lehetetlen nyomon követni, az meglepődhet: a fészkelő baglyok megfigyelése ugyanis elsősorban nem vizuális, hanem akusztikus tevékenység. A felmérés alapját nem a látvány, hanem a hang adja. A füleskuvik felnőtt példányai ugyanis rendkívül jellegzetes, könnyen felismerhető füttyögő hangot hallatnak, amelyet a hím és a tojó gyakran egymásnak válaszolgatva ad elő. Később, a költési időszak során, a fiókák eleségkérő hangja is elárulja a faj jelenlétét.

Ez az, ami lehetővé teszi, hogy bárki részt vehessen a felmérésben: nincs szükség profi távcsőre, sem speciális tudásra – csak egy nyitott ablakra, némi figyelemre és egy kis türelemre.

Hogyan csatlakozhatunk a felméréshez?

A felmérés módszertana egyszerű, mégis tudományosan megalapozott. Az érdeklődők május és július között heti egy-két alkalommal, az esti szürkület vagy az éjszaka csendjében hallgatózhatnak otthonuk erkélyéről, kertből, utcán vagy parkban sétálva. A cél, hogy néhány percnyi figyelmes hallgatózás során sikerüljön azonosítani a felnőtt füleskuvikok füttyögő jelzőhangját, illetve a fiókák eleségkérő hangját.

Az észlelések rögzítése sem bonyolult: egy gyorsan és egyszerűen, akár okostelefonról is kitölthető elektronikus jelentőlapon keresztül lehet beküldeni az adatokat. Így válik a lakosság segítsége nélkülözhetetlenné abban, hogy a faj országos elterjedési térképe pontosabb, megbízhatóbb képet mutasson.

Tudomány a társadalom kezében

Ez a felmérés nem előzmény nélküli: az MME már idén januárban és áprilisban is mozgósította a természet iránt érdeklődőket a telelő, majd a fészkelő erdei fülesbaglyok megfigyelésére. A jelenlegi program ennek a sorozatnak a záróakkordja, de egyben fontos lépés a közösségi tudomány (citizen science) hazai gyakorlatának erősítésében is.

A természetvédelmi munka – különösen a madárállományok monitorozása – nem csupán a szakemberek kiváltsága. A laikus megfigyelők által gyűjtött adatok hatalmas értéket képviselnek, hiszen lehetővé teszik az olyan, országos léptékű felméréseket is, amelyekre az erőforrások korlátozottsága miatt máshogy aligha lenne lehetőség. E kezdeményezések révén a természetvédelem nemcsak szakmai, hanem társadalmi ügy is lesz – ahogyan azt a füleskuvikok sorsa is példázza.

A fütty, ami összeköt

A füleskuvik jelenléte egy-egy lakókörnyezetben nemcsak a biodiverzitás szempontjából fontos jelenség, hanem különleges, személyes élményt is nyújthat. Egy nyári este halk füttyögése a fák közül talán épp annak a jele, hogy a természet csendes lakói újra megtalálják a helyüket a városainkban, falvainkban. A hangjuk így nemcsak tudományos adat, hanem híd a természet és az ember között – egy fütty, ami figyelmeztet, megnyugtat, összeköt.

Most tehát nemcsak egy adatlap kitöltéséről van szó, hanem arról, hogy felfedezzük: a természet ott él körülöttünk, és rajtunk is múlik, hogy értsük-e az üzenetét.

📌 További információ és elektronikus jelentőlap: a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület hivatalos felületein.
🎧 Füleskuvik hangminták: elérhetők videón a felnőttek füttyögő és a fiókák eleségkérő hangjaival. Ugyanezek videóval: felnőttek és a fiókák.
🕒 Ajánlott megfigyelési időszak: május-július, heti 1–2 alkalommal, szürkülettől késő estig.

 Füleskuvik – Budapest Rákoshegy, 2011. május 9. (fotó: Orbán Zoltán)