2024 különleges év a Rákosivipera-védelmi Program számára: nemcsak a program 20 éves fennállását ünnepelhetjük, hanem jelentős eredményekkel is gazdagodott a fajmegőrzési tevékenység – Írja a Magyar Madártani Intézet közleménye. Ennek az évnek a nyarán 523 utód látott napvilágot a program keretében, így ezzel a jubileumi évben megszületett az 5000. rákosi vipera is. Ez az eredmény nem csupán számszerűen kiemelkedő, de a faj jövője szempontjából is létfontosságú, hiszen a világon egyedülálló módon sikerült megőrizni és újra meghonosítani egy olyan fajt, amely ma már csak a Kárpát-medencében él.
A rákosi vipera története: egy ritka, veszélyeztetett faj
A rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) először 1893-ban került a tudományos érdeklődés középpontjába, amikor Méhely Lajos leírta a fajt a Rákoson, Budapest mai XVI. és XVII. kerületeinek területén gyűjtött példányok alapján. Élőhelye azonban egyre szűkült, ahogy az intenzív mezőgazdasági tevékenységek, az iparosodás és a természetes élőhelyek eltűnése folytán a láprétek és legelők területe egyre csökkent. A faj elsősorban a nedves, zsombékokkal tarkított, vízborítású lápréteken és legelőkön található meg, és kizárólag a Kárpát-medencében él. Magyarországon jelenleg mindössze néhány elszigetelt populációja ismert a Kiskunsági és a Fertő-Hanság Nemzeti Parkok területéről.
Ez az apró, alig 50 cm hosszúságú, gyenge mérgű kígyófaj meglehetősen visszahúzódó életmódot folytat. Táplálékát elsősorban sáskák, szöcskék és kisméretű gyíkok alkotják, a telet pedig hibernált állapotban, rágcsálók járataiban vészeli át. Annak ellenére, hogy ártalmatlan az emberre, a faj kihalásának küszöbén állt a 20. század végére, ami a fajvédelmi intézkedések bevezetését tette szükségessé.
A Rákosivipera-védelmi Központ megalapítása és tevékenysége
A Rákosivipera-védelmi Program életre hívásában kiemelt szerepet játszott az MME (Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület) és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága, akik 2004-ben létrehozták a Rákosivipera-védelmi Központot. A központ célja nemcsak a faj megőrzése, hanem annak élőhelyének helyreállítása is volt. Az Európai Unió LIFE-Alapjának támogatása, valamint a magyar állam önrésze biztosította a forrásokat a program elindításához és fenntartásához. Az első jelentős sikert 2010-ben érték el, amikor az első fogságban született rákosi viperákat visszatelepítették a természetbe. Ezt az eseményt Sólyom László akkori köztársasági elnök is megtisztelte jelenlétével, személyesen engedve szabadon két kígyót.
A központ létrejötte óta összesen 1020 ivarérett rákosi vipera került vissza természetes vagy helyreállított élőhelyére, összesen 14 különböző kibocsátási helyszínen. Ezek a visszatelepítési akciók kulcsfontosságúak a faj fennmaradása szempontjából, hiszen a természetes élőhelyeken történő szaporodás jelentősen hozzájárulhat a rákosi vipera populációinak megerősödéséhez.
Az eredmények tükrében: a jövő kihívásai
A 2024-es év nemcsak a program sikereit, hanem annak jövőbeli kihívásait is előrevetíti. Bár a tenyésztési és visszatelepítési programok eddig sikeresek voltak, a faj megőrzése továbbra is összetett feladat. A természetes élőhelyek védelme és helyreállítása kulcsfontosságú, hiszen a populációk fennmaradása szorosan összefügg ezek állapotával. Emellett az intenzív mezőgazdasági tevékenységek, a vegyszerek használata és a klímaváltozás is veszélyezteti a faj hosszú távú fennmaradását.
A központ által szervezett Rákosi Vipera Nap, amely immár hagyománnyá vált, kiváló lehetőséget nyújt a fajmegőrzés fontosságának bemutatására és a közvélemény érzékenyítésére. Az idei eseményen több helyszínen is, mint például a Fővárosi Állat- és Növénykertben, a Szegedi Vadasparkban és a Győri Xantus János Állatkertben, a látogatók közelebbről is megismerkedhettek a fajjal, sőt, akár az idén született fiatal kígyók etetésébe is besegíthettek.
A Rákosivipera-védelmi Program huszadik évfordulója nemcsak a múlt eredményeinek ünneplésére ad alkalmat, hanem egyúttal figyelmeztet is arra, hogy a természetvédelem terén tett erőfeszítések folytatása és erősítése kulcsfontosságú. A program eddigi sikerei példát mutatnak arra, hogyan lehet egy veszélyeztetett faj megmentését tudományos alapokon, hosszú távú stratégiákkal és nemzetközi támogatásokkal megvalósítani. Az elkövetkező évek nagy kérdése, hogy ez a példaértékű kezdeményezés hogyan tud szembenézni a folyamatosan változó környezeti kihívásokkal, és hogyan képes továbbra is biztosítani a rákosi vipera fennmaradását a Kárpát-medencében.
