Sikeres és egyben izgalmas és kalandos expedíció zajlott az elmúlt időszakban az afrikai Angolában, melynek célja az volt, hogy műholdas jeladókkal szereljenek fel kék vércséket, a világ legnépesebb ragadozómadár-gyülekezőhelyén. Az expedíció során nyolc magyar kutató és egy filmes stáb vesz részt, akik három hét alatt háromezer kilométert tettek meg, és összesen negyven műholdas jeladót rögzítettek a madarakra. Az Magyar Madártani és Természetvédelmi Eegyesület projektvezetője, Palatitz Péter, megerősítette, hogy az út mindkét célja megvalósult: a kutatók 40 kék vércsét jelöltek meg GPS jeladóval, és a velük tartó filmes és fotós stáb egyedülálló felvételeket készített a világ legnagyobb ragadozómadár-gyülekezőhelyén.

„Meghökkentő, fordulatokkal teli utazáson vagyunk túl” – nyilatkozta. „Az angolai út mindkét célja megvalósult, sikerült negyven kék vércsét megjelölni GPS jeladóval, és a velünk tartó fotós és filmes stáb egyedülálló felvételeket készített a világ legnagyobb ragadozómadár-gyülekezőhelyén.”

A feladat nem volt könnyű, hiszen a nyolc magyar kutató által megtett út három hétig tartott. Emellett negyven műholdas jeladót kellett elhelyezniük, ami számos kihívást jelentett számukra, beleértve egy hastífusz-fertőzést és kígyókalandokat is. Az expedíció azonban nem csak izgalmas, hanem rendkívül fontos is volt, mivel az eredmények hozzájárulhatnak a kék vércsék védelméhez és megőrzéséhez a jövőben.

Az a bizonyos „kígyós kaland”

A kutatók munkájának eredményeként az is kiderült, hogy a tavaszi vonulásra a kék vércsék 30% extra tartalékkal készülnek a madarak. A jeladózás eredményei azt mutatják, hogy nemcsak a gyülekezőhely közvetlen közelében vadásznak, hanem nem is minden nap alszanak ugyanazon a helyen. Éjjellátóikkal megfigyelték, hogy a kék vércsék képesek az emberi szem számára teljes sötétségben is vadászni a levegőben. Az expedíció eredményei alapján azonban sajnos továbbra is komoly méreteket ölt a két fő veszélyforrás, a vadászat és a fakivágás. A kutatók szerint a jövőbeni védelmi erőfeszítéseket erre kell összpontosítani.

Vadászoktól elkobzott kék vércse (később meggyűrűzve szabadon távozott)

Az expedíció után a kutatók anyagi támogatást keresnek a felvételekkel egy természetvédelmi program számára. A felvételeket a filmes stáb készítette el, és egy 360 fokban átélhető, térélményű filmet hoztak létre, amely bemutatja a madarak életét. A cél az, hogy minél több emberhez eljusson a film, így fontos a filmes partnerek és bemutatóhelyek megtalálása.

Az Angolában végzett jeladózás és az ott készült felvételek segítségével az MME képes lesz pontosabb adatokat gyűjteni a kék vércsék vonulási útvonalairól, táplálkozási szokásairól és életmódjáról, amelyek kulcsfontosságúak a faj megőrzésében. Az expedíció során szerzett tapasztalatok és eredmények segíthetnek a szakembereknek abban, hogy hatékonyabban és eredményesebben dolgozzanak a kék vércsék védelméért. Azonban a védelemre irányuló erőfeszítéseknek nem csak a madarakra kell összpontosítaniuk, hanem a veszélyeztetett élőhelyek megóvására és a vadászat elleni küzdelemre is. A kutatók által készített fotó- és videóanyagok pedig nem csak a természetvédelemre irányuló tevékenységet segíthetik, hanem egyedülálló élményt nyújthatnak azoknak is, akik érdeklődnek a madarak, illetve a természetvédelem iránt. A kék vércsék és az őket körülvevő élőhelyek védelme az egész emberiség felelőssége, és az ilyen expedíciók eredményei jelentős mértékben hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az utánunk következő generációk is élvezhessék a természet ezen csodáit.

Kiemelt kép: A kékvércse-expedíció csapata. A magyar tagok: Borbáth Péter / Fehérvári Péter Dr. / Lehel Olivér / Novák László / Palatitz Péter Dr. /
Pálfi Szabolcs / Solt Szabolcs / Stiller Ákos – forrás: MME