Az elmúlt hónapokban a világ óceánjainak nagy része szokatlanul magas hőfokra melegedett fel, és az idei év valószínűleg rekordokat dönt a vízhőmérsékletek terén, mivel a tengerfelszín globális átlaghőmérséklete március közepe óta meghaladja a 21 ℃-ot, ami a legmagasabb érték a műholdas feljegyzések kezdete óta. Bár az ok most is az éghajlatváltozás, a közvetlen kiváltója az eseménynek a ritka, háromszoros La Niña, amely a végéhez közeledik. E ciklus során az óceán mélyéről hűvösebb víz áramlik fel a felszínre, lehűtve ezzel az óceán felszínét. Olyan ez, mintha a Csendes-óceán légkondicionálója működne. Ez az időjárási hatás fékezte eddig a globális felmelegedést. Most azonban a légkondicionálót kikapcsolták, és a klimatológusok becslései szerint egy most kialakuló El Niño jelenség további 0,2 ℃-kal növelheti a globális hőmérsékletet, ami egyes területeken első ízben vezethet 1,5 ℃ feletti felmelegedéshez.
A Csendes-óceán keleti részén, Chile közelében megváltozik a széljárás, ami megakadályozza, hogy a mélyebb, hidegebb vizek feláramlása lehűtse a felszínt, ami sokkal magasabb hőmérsékletet eredményez azon a területen. Ez gyakran az El Niño-ciklus kezdete, amely általában száraz és forró időjárást hoz Ausztráliába, káros a halászatnak Ecuadorban és Peruban, és özönvízszerű esőzéseket okoz Dél-Amerika egyes részeire. Az El Niño-Déli Oszcilláció ciklus azonban az éghajlatváltozás közepette zajlik, ezért van ilyen meleg a világ óceánjainak nagy részén.
Az óceáni áramlatok a légköri konvekció mellett a hő egyik fő hordozói a Földön. Az óceáni és légáramlatok a sarkok felé mozgatják a hőt. A Kelet-Ausztráliai áramlat meleg vizet szállít a trópusok felől dél felé, eloszlatva a hőt Délkelet-Ausztrália mentén. Mire az áramlat eléri Hobartot, Tasmánia legdélibb részét, jellemzően sokkal hűvösebb lesz. A víz sokkal több hőt képes tárolni, mint a levegő, például csak az óceán felső néhány métere annyi hőt tárol, mint a Föld teljes légköre összesen. Az óceánok lassabban melegszenek és hűlnek le, ellentétben a légkörrel, amely gyorsan változhat.
Egy megdöbbentő tanulmány szerint a földi rendszer 1971-2020 között nagyjából 380 zettajoule többlethőt vont ki, és ennek 90%-át az óceánok vették fel. Ez 25 milliárd atombombának felel meg. A melegebb áramlatok – ahol a hő koncentrálódik – a kutatás szerint egyre délebbre, az Antarktisz felé tolódnak. (theconversation.com)
