A geopolitikai feszültségek és gazdasági bizonytalanságok növekedése közepette Berlinben gyűltek össze a klímapolitikai döntéshozók, hogy meghatározzák a novemberben, Brazíliában megrendezésre kerülő COP30 klímacsúcs napirendjét. Olaf Scholz, Németország leköszönő kancellárja élesen bírálta az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből való kilépés miatt, és figyelmeztetett arra, hogy a klímaváltozás tényeinek figyelmen kívül hagyása nem mentesíti az országot felelőssége alól.
Klímavédelem és gazdasági növekedés összefonódása
A Petersbergi Klímadialóguson Scholz rámutatott, hogy a klímavédelemben való visszalépés jelentős gazdasági lehetőségek elmulasztását jelenti az Egyesült Államok számára. „A klímabarát kulcstechnológiák globális piaca gyors ütemben növekszik” – hangsúlyozta Scholz, aki továbbra is ügyvivő kancellárként tevékenykedik az új német kormány megalakulásáig.
Scholz szavait tovább erősíti az a tény, hogy az Egyesült Államok volt elnöke, Donald Trump, a második ciklusa elején ismételten kiléptette az országot a párizsi klímaegyezményből, miközben fokozta az olaj- és gázkitermelést. Ez a lépés a klímapolitikai többoldalú együttműködést mély válságba sodorta – állítja Martin Kaiser, a Greenpeace Németország ügyvezető igazgatója. „A világ legnagyobb gazdaságának távolmaradása az éghajlatváltozásról szóló tárgyalásoktól komoly visszaesést jelent” – mondta Kaiser.
A klímavédelem folytatása az Egyesült Államok nélkül
A Petersbergi találkozó résztvevői azonban egyértelművé tették, hogy a klímavédelmi törekvéseket az USA nélkül is folytatni kívánják. Annalena Baerbock, Németország leköszönő külügyminisztere kiemelte, hogy Európa megragadja a zöld gazdasági lehetőségeket. A Zöldek pártja nemrégiben egy történelmi megállapodást kötött, amely 100 milliárd eurót irányoz elő klímavédelmi intézkedések finanszírozására.
„Európa együtt fog működni Latin-Amerikával, Afrikával és a világ más régióival” – mondta Baerbock, hozzátéve, hogy a nemzetközi közösség folytatja diplomáciai erőfeszítéseit, függetlenül attól, hogy az Egyesült Államok részt vesz-e benne vagy sem.
Ambiciózus klímapolitika: gazdasági haszon és fenntarthatóság
Antonio Guterres ENSZ-főtitkár videókapcsolaton keresztül szólalt fel a két napos konferencián, ahol hangsúlyozta a megújuló energiába történő hatalmas beruházásokat és a klímaváltozás által okozott gazdasági károkat. „A megújuló energiaforrások új lendületet adnak a gazdaságoknak: növekedést generálnak, munkahelyeket teremtenek, csökkentik az energiaárakat és tisztábbá teszik a levegőt” – mondta Guterres. 2024 rekordév volt a megújuló energia terén, és a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség adatai szerint a világ energiaexpanziójának több mint 90%-át ezek tették ki.
A Nemzetközi Energiaügynökség szerint 2024-ben a megújuló energiába kétszer annyi beruházás történt, mint a fosszilis tüzelőanyagokba, és a tiszta energia technológiákba irányuló kiadások elérték a 2 billió dollárt. „A klímavédelem gazdasági előnyei egyre világosabbá válnak – különösen azok számára, akik vezető szerepet vállalnak” – hangsúlyozta Guterres.
Egy friss tanulmány szerint, amelyet az OECD és az ENSZ Fejlesztési Programja készített, a klímavédelem késlekedése hosszú távon gazdasági károkat okozhat. Az elemzés szerint a felgyorsított klímavédelmi intézkedések 2040-re 0,2%-kal, 2050-re pedig 3%-kal növelhetik a globális GDP-t az üzleti szokások változatlanságához képest. Az elégtelen klímavédelem akár 0,75%-os GDP-csökkenést is eredményezhet már 2030-ra.
Várakozás az új kibocsátás-csökkentési célokra
A COP30 klímacsúcs közeledtével a világ a nagy kibocsátók, így Kína és az EU új éghajlati célkitűzéseire vár. „Mindenki arra kíváncsi, milyen ambiciózus terveket fog előterjeszteni Kína és az EU” – mondta Christoph Bals, a Germanwatch politikai igazgatója. Wopke Hoekstra, az EU klímabiztosa megerősítette, hogy az unió a közeljövőben benyújtja frissített nemzetileg meghatározott hozzájárulásait (NDC-ket), és elismerte, hogy az Egyesült Államok klímapolitikai hátralépése komoly csapást jelent.
„Sok amerikai állam – függetlenül attól, hogy republikánus vagy demokrata vezetésű – továbbra is követni fogja az eddigi klímapolitikai irányvonalat, mert felismerik a gazdasági és környezeti előnyöket” – mondta Hoekstra. Andre Correa do Lago, a COP30 elnöke arra figyelmeztetett, hogy a klímaválság megoldása globális együttműködést igényel. „Nem elég ígéreteket tenni, tartanunk kell magunkat a vállalásainkhoz és fokoznunk kell erőfeszítéseinket. Nem várhatunk tovább.”
