Súlyos környezeti kockázatokra figyelmeztet a Greenpeace
A gödi Samsung SDI akkumulátorgyár működése körül már hosszú ideje gyűlnek az aggasztó jelek. Most újabb, laboratóriumok által is megerősített vizsgálati eredmények támasztják alá a helyiek és a civil szervezetek régóta hangoztatott félelmeit: a gyár környezetében a talajban a határérték több mint kétszeresét meghaladó nikkelszennyezést mutattak ki – számolt be róla a Greenpeace Magyarország.
A talajmintavétel és a laboratóriumi vizsgálat a Göd-ÉRT Egyesület kérésére történt, amely korábban már több alkalommal is felhívta a figyelmet szabálytalan anyagtárolásra, illetve fokozott porkibocsátásra a gyár működése kapcsán. A helyieket évek óta nyugtalanítja a Samsung-gyárból kiáramló por és a különféle szennyező anyagok lehetséges környezeti és egészségügyi hatása. A mostani talajvizsgálat ezeket az aggodalmakat új szintre emeli, és megkérdőjelezhetetlenné teszi a további vizsgálatok és hatósági fellépés szükségességét.
Szennyezés igazoltan, mégis következmények nélkül?
A vizsgálat során a Greenpeace szakértői négy különböző helyszínen vettek mintát, figyelembe véve az uralkodó északnyugati szélirányt is, amely meghatározza a levegőben szálló szennyező anyagok terjedésének irányát. A minták pontos helyszínei:
- Letarolt terület az üzemtől délkeletre (GPS: N47.667575, E19.162744)
- Erdős terület az üzemtől délkeletre (GPS: N47.6669909, E19.1637296)
- A gyár sarkához közeli, északnyugati mintavételi pont (GPS: N47.6824632, E19.1660732)
- Kontroll minta, távolabb északnyugatra az üzemről (GPS: N47.6913430, E19.1516935)
A minták akkreditált laboratóriumi vizsgálatát a Eurofins labor végezte, célzottan keresve azokat a toxikus fémvegyületeket, amelyek a gyárban is felhasználásra kerülnek. A legnagyobb mértékű szennyezést az egyik erdős területen mérték, ahol a 40 mg/kg-os határértékkel szemben 85 mg/kg nikkel koncentrációt találtak. A nikkel számos vegyülete rákkeltő besorolású, és a gyár egyik alapanyagaként is szerepel a katódgyártás során használt nikkel-kobalt-mangán (NCM) és nikkel-kobalt-alumínium (NCA) porok révén.
Ez az eredmény azért is különösen aggasztó, mert az erdős területeken a talaj megtisztítása a legnehezebb feladatok közé tartozik, így a természetes ökoszisztémák is tartósan ki vannak téve a szennyezés hatásainak.
Évek óta látható jelek: por, foltok, figyelmeztetések
A nikkelszennyezés nem derült égből villámcsapásként érte a gödieket. Már évekkel ezelőtt is megfigyelhetőek voltak a gyár tetején rendszeresen megjelenő sötét foltok, amelyeket műholdfelvételeken is jól lehetett látni. A Samsung SDI saját Biztonsági jelentése szerint ezek azon üzemrészek tetején alakultak ki, ahol a fenti katódgyártási porokat dolgozták fel.
A legmegdöbbentőbb azonban az, hogy a hatóságok több alkalommal is „azonnali hatállyal” megtiltották az említett üzemrészekben a veszélyes tevékenység folytatását, mivel azok több száz tonna veszélyes, rákkeltő anyagot használtak. Ennek ellenére a Samsung SDI a hatósági tiltásokat soha nem tartotta be – olvasható a Greenpeace közleményében.
Ez a szembeszegülés nem csupán jogi kérdéseket vet fel, hanem alapvető társadalmi és környezetvédelmi problémát is jelent. Ha egy multinacionális cég következmények nélkül szegheti meg a jogszabályokat, annak nemcsak a közvetlen környezet, hanem az egész jogállamiság látja kárát.
Nem csak nikkel: NMP és egyéb szennyeződések
A Greenpeace és a Göd-ÉRT Egyesület már korábban is több környezeti szennyezésre utaló nyomot tárt fel a Samsung SDI működése kapcsán. A civil szervezetek jelenleg is választ várnak a hatóságoktól arra, hogyan kerülhetett NMP (N-metil-pirrolidon) a gödi talajvízbe és a kutak vizébe, illetve hogyan juthatott ugyanez az anyag a gyár közelében található kommunális szennyvízbe is.
Az NMP egy toxikus, reprodukciót károsító szerves oldószer, amelyet az akkumulátorgyártásban használnak. Ha ez a vegyület a környezetbe jut, különösen a vízkészletekbe, az hosszú távon komoly közegészségügyi kockázatot jelenthet – különösen azok számára, akik saját kutakból nyerik az ivóvizet.
Civil követelések és hatósági felelősség
A Greenpeace és a Göd-ÉRT Egyesület követelései egyértelműek: átfogó, átlátható, független vizsgálatokra van szükség, amelyek nemcsak a múltbéli szennyezéseket tárják fel, hanem hatékony lépéseket is eredményeznek a jövőbeni szennyezések megelőzésére.
„Egymást érik a nyilvánosságra került, vagy a Greenpeace és más civil szervezetek által kimutatott szennyezési esetek az akkumulátorgyárak és a kapcsolódó üzemek környékén. Itt az ideje, hogy a hatóságok a magyar embereket és a környezetet védjék. Most sokszor úgy tűnhet, mintha helyettük a szennyező cégek érdekeit védenék” – nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője. Hozzátette: „A magyar hatóságok felelőssége biztosítani, hogy a hasonló üzemek ne jelentsenek kockázatot sem a környezetre, sem a lakosságra. Ha ezt a feladatukat megnyugtatóan ellátnák, az üzemek környékén élő emberek is biztonságban érezhetnék magukat.”
Mi következik most?
A gödi eset nem elszigetelt jelenség, hanem a magyarországi akkumulátoripari terjeszkedés egyik legsötétebb fejezete. A helyiek, a civilek és a környezetvédelmi szervezetek részéről egyre erősebb az igény a transzparenciára, az ellenőrizhetőségre és a hatóságok tényleges fellépésére.
A Greenpeace által végzett nikkelszennyezési vizsgálat nem csupán egy újabb adat a sok közül, hanem intő jel, amely arra figyelmeztet: az ipari fejlődés nem történhet a környezet és az emberek egészségének kárára. A kérdés most már nem az, hogy volt-e szennyezés, hanem az, hogy ki viseli érte a felelősséget, és mit tesz ellene a magyar állam.
