Hosszú cikkben foglalkozik a The New York Times a Bitcoin természetkárosító hatásaival és azzal, hogy mikét fizet meg a valóságos környezet a virtuális valuta létezéséért. A cikk a Bitcoinért folytatott digitális verseny valós költségeit tárgyalja, különös tekintettel az áramfogyasztásra és az ebből eredő környezetszennyezésre.
A Bitcoin-bányászat egy olyan folyamat, amelynek során számítógépek segítségével bonyolult matematikai problémákat oldanak meg Bitcoinért cserébe. Ez a folyamat hatalmas mennyiségű villamos energiát igényel, ami aggodalomra ad okot a környezeti hatásokkal, valamint az energiapiacokra és a fogyasztókra gyakorolt lehetséges következményekkel kapcsolatban.
A cikk kiemel egy konkrét esetet Texasban, a 2021 februárjában az Uri téli vihar idején, ahol a Bitcoin-bányászathoz kapcsolódó műveletek az államszerte bekövetkezett áramkimaradások ellenére továbbra is fogyasztották az elektromos áramot. Ekkor, válaszul a rendkívüli helyzetre az állam áramhálózat-üzemeltetője leállításra utasította őket, de ez egy olyan utasítás volt, melynek során a Bitdeer nevű Bitcoin-vállalat a számítógépeinek offline állapotban tartásáért cserébe óránként átlagosan 175 000 dollárt kapott. A díjakat végül a vihar által súlytott texasiak fizették ki.
A cikk 34 nagyszabású Bitcoin-bányászati helyet azonosít az Egyesült Államokban, amelyek mindegyike óriási terhet ró az elektromos hálózatra, és másodlagos költségeket okoz a környezetében élőknek. A cikk becslései szerint ezeknek a műveleteknek az áramfelhasználása a New York városában található összes lakás fogyasztásának felel meg, ami egyes területeken az áramköltségek megugrását és a számlák emelkedését okozza az áramfogyasztók számára.
A Bitcoin-bányászat környezeti hatása is aggodalomra ad okot: a WattTime, egy nonprofit technológiai vállalat elemzése szerint a többletenergia-felhasználás annyi szén-dioxid-szennyezést okoz, mintha 3,5 millió benzinüzemű autó kerülne az amerikai utakra. Bár egyes Bitcoin-bányák környezetbarátként hirdetik magukat, és megújuló energiában gazdag területeken telepednek le, az energiaszükségletük túl nagy ahhoz, hogy csak ezekből a forrásokból fedezzék. Ennek eredményeképpen a fosszilis tüzelőanyag-ipar számára rendkívül áldásos a tevékenységük.
A cikk azt is kiemeli, hogy a Bitcoin-bányászati műveletek szinte azonnal le tudnak kapcsolni, ami lehetővé teszi egyes vállalatok számára, hogy pénzt takarítsanak meg és pénzt keressenek azzal, hogy ügyesen mozgatják felhasználási igényeiket az amerikai energiapiacokon. Elkerülhetik a csúcskereslet idején felszámított díjakat, felárral adhatják el az áramot, amikor az árak megugranak, és még a kikapcsolás felajánlásáért is fizetnek nekik. Ez ellentétben áll más nagy energiafelhasználókkal, például a gyárakkal és a kórházakkal, amelyek nem tudják olyan rutinszerűen vagy drasztikusan csökkenteni az energiafelhasználásukat súlyos következmények nélkül.
Egyes államokban a Bitcoin-üzemeltetők bevételei jelentős mértékben más áramfogyasztóktól, akár a lakosságtól is származhatnak, a legegyértelműbb példa erre Texas, ahol a Bitcoin-vállalkozásoknak a hálózatüzemeltető fizet azért, mert megígérik, hogy szükség esetén gyorsan lekapcsolják a berendezéseiket az áramkimaradások megelőzése érdekében. A gyakorlatban ritkán kérik őket a leállításra, viszont a kötelezettségvállalással további bevételre tesznek szert, miközben pontosan azt teszik, amit egyébként is tennének: Bitcoint bányásznak.
A cikk kiemeli, hogy a Bitcoin bányászati folyamata, amely elengedhetetlen az új bitcoinok létrehozásához, a Bitcoin értékének növekedésével egyre inkább iparivá vált. A bányászati folyamat során számítógépes teljesítményt használnak bonyolult matematikai problémák megoldására, amelyek lehetővé teszik új tranzakciók felvételét a blokkláncba, cserébe pedig a bányászok új Bitcoint kapnak jutalmul. A Bitcoin értékének növekedésével azonban a bányászok száma is emelkedett, ami energiafelhasználási versenyhez vezetett: a bányászok számítási teljesítményt növelnek, hogy növeljék esélyeiket a matematikai problémák megoldására, mivel csak a teljesített blokklác-számítás után kapnak Bitcoint. A számítási kapacitás növelése, rögtön energiafelhasználás-növekedést is okoz, ennek eredményeként a Bitcoin-bányászat hihetetlenül energiaigényes folyamattá vált, amely hatalmas mennyiségű villamos energiát igényel, és jelentős környezeti károkat okoz. Számos, az energiaipart tanulmányozó akadémikus szerint a Bitcoin-bányászat kétségtelenül jelentős környezeti hatásokkal jár. Azzal érvelnek, hogy az iparág több száz megawattnyi új igényt támaszt egy olyan időszakban, amikor a fosszilis tüzelőanyagokból származó energiát már most is gyorsan csökkenteni kell. Mint ilyen, a Bitcoin-bányászat jelentős problémát jelent azok számára, akiknek fontos az éghajlatváltozás, (vagyis például azoknak az embereknek, akik nem lélegeznek a víz alatt – a szerk.). A cikk megjegyzi, hogy a Bitcoin-bányászat nagyságrendje az energiaiparban dolgozó embereket is megdöbbenti. Egy egy megawattos bánya naponta több energiát fogyaszt, mint egy átlagos amerikai otthon két év alatt – mondják. A szövetségi adatok szerint egy 100 megawattos üzemben egy adott pillanatban áramló energia a clevelandi lakások felét is elláthatná. Míg más iparágak, például a fém- és műanyaggyártás szintén nagy mennyiségű villamos energiát igényel, a Bitcoin-bányák jóval kevesebb munkahelyet teremtenek, és kevésbé ösztönzik a helyi gazdasági fejlődést. Pénzügyi hasznuk szinte kizárólag a tulajdonosaiknak és üzemeltetőiknek származik. A cikk azt is kiemeli, hogy vannak módszerek arra, hogy egy kriptovalutát sokkal kevesebb villamos energiával működtessenek, például az Ethereum által alkalmazott megközelítés, amely azért jutalmazza az embereket, mert hajlandóak saját pénzüket biztosítékként feltenni, nem pedig azért, mert a bányák pénzt költenek a blokkelemeket számító gépek áramellátására, mint a Bitcoin. A Bitcoin támogatói azonban ellenzik az algoritmusuk megváltoztatását, mondván, hogy az hosszabb ideje és nagyobb léptékben bizonyult ellenállónak a támadásokkal szemben, mint bármely más megközelítés. Mint ilyen, minél több számítógép végez számításokat, annál biztonságosabb a hálózat. A cikk megjegyzi, hogy a Bitcoin-bányászat elterjedésével a világ más országai is azt tapasztalták, hogy a bányák megterhelték az elektromos hálózataikat. Kína 2019-ben „nemkívánatosnak” nyilvánította az iparágat, és 2021-ben betiltotta. Sok művelet Iránba és Kazahsztánba költözött, amelyek szintén korlátozásokat léptettek életbe. Ezzel szemben az Egyesült Államok egyes államai, például Észak-Dakota, befogadóak voltak a Bitcoin-vállalatokkal szemben. A Bitcoin-műveletek hatása az állam gazdaságára azonban rendkívül egyszerű, mondta Josh Teigen, a kereskedelmi biztos: „Támogatják a fosszilis tüzelőanyag-iparunkat, és ennyi”. A montanai Bitcoin-bányászati üzemek többsége széntüzelésű erőművek közelében található, kihasználva az olcsó áramot. Ez ugyan hozhat némi bevételt az államnak, de egyben hozzájárul a szén-dioxid-kibocsátáshoz és az éghajlati válsághoz is.
Dr. Jesse Jenkins szerint a Princeton egytem professzora szerint a Bitcoin-bányászat állandó áramigénye inkább a fosszilis tüzelőanyagokat használó erőműveket tartja üzemben, mintsem a megújuló energiaforrások felhasználásának növekedéséhez vezetne. Ezt példázza New York állam északi része, ahol egy gázüzemű erőmű újraindult, és most egy Bitcoin-bányát lát el energiával. Emellett három másik nagy Bitcoin-bányászati tevékenységet is olyan cégek irányítanak, amelyeknek tulajdonában fosszilis tüzelőanyaggal működő erőművek is vannak, köztük kkettő olyan, amely szénhulladékot éget Pennsylvaniában.
Mivel a világ egyre inkább aggódik a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése miatt, valószínű, hogy a Bitcoin-bányászati üzemekre egyre gyakoribb ellenőrzés és várhatóan keményebb szabályozás vár. Néhány ország és vállalat már tett lépéseket a Bitcoin-bányászat környezeti hatásainak korlátozására, ilyen a már említett kínai példa. Az Egyesült Államokban néhány állam vizsgálja, hogyan lehetne fenntarthatóbbá tenni a Bitcoin-bányászatot. New York állam például nemrég jelentette be, hogy tervezi egy zöld Bitcoin-bányászati központ létrehozását, amely a közeli Niagara-vízesésből származó vízenergiát használná. Más államokban, például Texasban is vannak olyan Bitcoin-bányászati üzemek, amelyek megújuló energiaforrásokat, például szél- és napenergiát használnak.
Végső soron a Bitcoin-bányászat jövője Montanában vagy Texasban és persze máshol is attól függ majd, hogy az iparág hogyan alkalmazkodik az általuk okozott környezeti terhelés hatásával kapcsolatos növekvő aggodalmakhoz. Bár a Bitcoin-bányászat potenciális gazdasági előnyei egyértelműek, fontos mérlegelni azokat a környezetre és a közegészségügyre gyakorolt potenciális költségek vonatkozásában is. Ahogy Teigen megjegyzi: „vállalkozásbarátok akarunk lenni, de azt is szeretnénk, hogy az itt működő vállalkozások felelősek és jó szomszédok legyenek”. (The New York Times)
Kiemelt kép: Bitcoin mining farm – Marko Ahtisaari, forrás: Wikipedia
