Türkmenisztán két fő fosszilis tüzelőanyag-mezőjéből származó metánszivárgás 2022-ben nagyobb globális felmelegedést okozott, mint az Egyesült Királyság teljes szén-dioxid-kibocsátása, erre következtet a Guardian a Kayrros által számára gyűjtött műholdas adatokból. Türkmenisztán nyugati fosszilis tüzelőanyag-mezője 2022-ben 2,6 millió tonna metánt juttatott a környezetbe, míg a keleti mező 1,8 millió tonnát. A két mező együttesen 366 millió tonna CO2-nek megfelelő kibocsátásért felelt. A metán 20 év alatt 80-szor több hőt köt meg, mint a CO2, így a kibocsátásnak sokkal erősebb hatása van az éghajlatra. A szivárgások „dühítő” problémát jelentenek, amelyet a szakértők szerint könnyű lenne orvosolni. A fosszilis tüzelőanyag-telepek szivárgásainak megszüntetése a leggyorsabb és legolcsóbb módja a metánkibocsátás és ezáltal a globális felmelegedés csökkentésének.
A szakértők szerint a decemberben az Egyesült Arab Emírségekben megrendezésre kerülő Cop28 ENSZ éghajlat-változási csúcstalálkozó lehetőséget kínál arra, hogy Türkmenisztánban is fellépjenek a metánkibocsátás csökkentése érdekében. A Guardian szerint az ország a világon a legrosszabb a metán „szuperkibocsátó” szivárgások tekintetében. Az egyes kutakból, tartályokból vagy csövekből származó, óránként néhány tonna vagy annál nagyobb mennyiségű metánt kibocsátó szivárgásokat nevezik „szuperkibocsátásnak”. A műholdak 2019 eleje óta 840 szuperkibocsátó eseményt észleltek Türkmenisztánból, ami a legtöbb ilyen eseményt jelenti a világon. A metánszivárgást okozó létesítmény többsége a Turkmenoil, a nemzeti olajtársaság tulajdonában volt – nyilatkozta a Kayrros.
A szakértők szerint a metánkibocsátás 2007 óta riasztóan megugrott, és a tudósok szerint ez a gyorsulás jelentheti a legnagyobb veszélyt a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fok alatt tartására. Az eszkaláció komolyan veszélyezteti a katasztrofális éghajlati fordulópontok kialakulását is. Az olaj- és gázipari létesítményekből származó szuperkibocsátások könnyen orvosolhatóak a szelepek vagy csövek megjavításával vagy a fáklyák újbóli meggyújtásával. „Ez nagyon egyszerűen kivitelezhető, a polgárok számára nem kerül semmibe, a termelők számára pedig teljesen marginális a költség” – mondja Antoine Rostand, a Kayrros elnöke.
Türkmenisztán Ausztrália után Kína második legnagyobb gázszállítója, és azt tervezi, hogy megduplázza az országba irányuló exportját. A türkmén állampolgárok 2018-ig ingyen kaptak gázt és áramot. Az ország ugyanakkor nagyon érzékeny az éghajlati válság hatásaira, mivel a súlyos aszályok valószínűsége az előrejelzések szerint „nagyon jelentősen” megnő a 21. század folyamán, és a főbb termények hozamai várhatóan csökkenni fognak.
A Guardiannek nyilatkozó források szerint a metánszivárgás megelőzése vagy a berendezések helyreállítása „hatalmas lehetőséget” jelent Türkmenisztán számára a klímaváltozással vívott harcban. Azt mondták, hogy a cselekvés hiánya „dühítő”. Az ország lehetne „a világ legnagyobb metáncsökkentője” – tették hozzá. Azt is megjegyezték, hogy Türkmenisztán elöregedett, szovjet korabeli berendezései és gyakorlatai okozták a szivárgásokat. A hatalmas gázkészletek miatt azonban „soha nem törődtek azzal, hogy az szivárog-e”. A források szerint ez nem volt prioritás az elnök, Serdar Berdimuhamedov számára, akinek jóváhagyása nélkül kevés dolog történik. Ez annak ellenére történt, hogy Berdimuhamedov az ENSZ 2021-es glasgow-i Cop26 klímacsúcsán azt mondta, hogy Türkmenisztán csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását „a modern technológiák bevezetésével minden területen…”. (The Guardian)
Kiemelt kép: gázfáklyázás – fotó: Tim Evanson
