Egy újonnan megjelent tanulmány szerint a a grönlandi jégsapka az éghajlati válság miatt Grönland egy billió tonna jeget vesztett el az elmúlt évtizedekben és óránként átlagosan 30 millió tonna jeget veszít, ami 20%-kal több, mint korábban gondolták, ami a globálisan fontos észak-atlanti óceáni áramlatok összeomlását is okozhatja.
A globális felmelegedés következtében Grönlandról évtizedek óta jelentős jégveszteséget regisztrálnak. Az eddig alkalmazott technikák – például a jégtakaró magasságának vagy súlyának mérése a gravitációs adatok segítségével – jól meghatározzák a veszteségeket, amelyek az óceánba kerülnek, és felfelé hajtják a tengerszintet. Nem tudják azonban figyelembe venni a gleccserek visszahúzódását, amelyek a sziget körüli szűk fjordokban már nagyrészt a tengerszint alatt fekszenek. A Nature magazinban megjelent tanulmányban a tudósok műholdfelvételeket elemeztek annak érdekében, hogy havi szinten meghatározhassák Grönland számos gleccserének végső helyzetét az 1985 és 2022 közötti időszakban.
A tanulmány mesterséges intelligencia segítségével több mint 235 000 gleccservéghelyzetet térképezett fel 120 méteres felbontással az elmúlt 38 évre visszamenőleg. Az eredményekből kiderült, hogy a grönlandi jégtakaró 1985 óta mintegy 5000 négyzetkilométernyi jégterületet veszített el a peremén, ami egy billió tonna jégnek felel meg. A grönlandi jég összes többi mérését összefogó projekt legutóbbi frissítése szerint 2003 óta évente 221 milliárd tonna jég veszett el. Az új tanulmány további 43 milliárd tonnát ad hozzá évente, így a teljes veszteség átlagosan óránként 30 millió tonna.
Mindez azért különösen fontos, mert számos tudós attól tart, hogy a Gröndlandról az Atlanti-óceán északi részébe ömlő édesvíz következtében az Atlanti-óceán meridionális forgási cirkulációjának (Amoc) nevezett óceáni áramlatok összeomlása közelebb van, mint gondoltuk, ami súlyos következményekkel járhat az emberiségre nézve. Az Amoc az elmúlt 1600 évet tekintve a leggyengébb állapotában van, ráadásul 2021-ben a kutatók fordulópontra utal jeleket észleltek. Egy, a tavalyi évben készült tanulmány szerint az összeomlás a legrosszabb esetben már 2025-ben bekövetkezhet. Magának a grönlandi jégtakarónak egy jelentős része a tudósok szerint szintén közel van a visszafordíthatatlan olvadás fordulópontjához, és valószínűleg már most 1-2 méteres tengerszint-emelkedéssel egyenértékű jég várható. A tudósok szerint bármilyen kis mennyiségű édesvízforrás is fordulópontot jelenthet és az Amoc teljes körű összeomlását idézheti elő, megzavarva a globális időjárási mintákat, az ökoszisztémákat és a globális élelmezésbiztonságot. A grönlandi gleccserek visszahúzódásából származó édesvíz azonban valamiért jelenleg nem szerepel az oceanográfiai modellekben. A tanulmány készítői szerint az extra jégveszteség felfedezése fontos a Föld energiaegyensúlyának kiszámításához is, vagyis ahhoz, hogy mennyi plusz naphőt rejt a Föld az ember által okozott üvegházhatású gázok kibocsátása miatt. Egy tonna jég elolvasztásához rengeteg energiára van szükség, amit figyelembe kell venni az energiamérleg-modellek számításakor.
A tanulmány itt olvasható: https://www.nature.com/articles/s41586-023-06863-2.epdf?sharing_token=FtD3-jWZRa4wA62tAYd_xNRgN0jAjWel9jnR3ZoTv0Pcew_aMz7qHMDjrF_9OLTexA24mQs8ERV-259eCQry-G1-OcR886jfHOICrWGcm8cw0PbcPL5dA0zN-uBzmKyENIvR95jrBCHBoue-LKd9y2yztfeTN5nrtuGtdqSI3-Jhs6cQ1QxiRENBNfEyD0EFuI-bdeUIakcyCqri2B7D4USq0dPEWbGqlE1Q-4pFsko%3D&tracking_referrer=www.theguardian.com
