A szélsőséges hőség, az aszályok és az árvizek katasztrofális hatással vannak a klímaváltozás által leginkább érintett mezőgazdasági ágazatra és ezáltal a szupermarketekben vásárló fogyasztókra is.
Tavaly a hőhullámok elpusztították a hagymát Indiában és a kakaót Elefántcsontparton. Legutóbb a tűzvészek és a hőhullámok olajbogyó-, citrusfélék- és zöldségterméskiesést okoztak egész Európában. Az utóbbi években az extrém hőmérsékleti viszonyok egyre erősebbek lettek, melynek eredményeként az elmúlt öt évben egy új kutatási terület kezdett kialakulni, mely azt vizsgálja, hogyan befolyásolja az klímaválság az élelmiszerárak alakulását.
Az elemzések szükségesek is, hiszen várhatóan a helyzet tovább romlik. Az Európai Beruházási Bank (EIB) és az Európai Bizottság elemzése szerint az EU-ban a termés átlagos éves vesztesége 2050-re akár kétharmadával, 24,8 milliárd euróra is emelkedhet.
2050-re a legsúlyosabb szárazságkockázat-növekedés Spanyolországban, Olaszországban és Görögországban várható, míg a legnagyobb abszolút terméskiesést valószínűleg Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Románia fogja elszenvedni – az EIB és a Bizottság jelentése szerint az átlagos éves veszteség várhatóan 64%-kal, vagyis több mint 1 milliárd euróval (866 millió fonttal) fog növekedni, amelynek egyik fő oka a szárazság.
A dél-európai területeket sújtó tűzvészek és hőhullámok miatt a hagyományos mediterrán termékek, mint az olajbogyó, a citrusfélék, a zöldségek és a bor ára valószínűleg emelkedni fog. Az Egyesült Királyságban a hosszú szárazság szintén hatással volt a gabonafélék, a burgonya, a sárgarépa és a brokkoli termelésére. A Rabobank pénzügyi csoport előrejelzése szerint az elkövetkező öt évben nem fog növekedni a hektáronkénti mezőgazdasági termelés Európában. Ez azonban magasabb árakat jelent.
A leginkább érintett termékek gyakran a friss gyümölcsök és zöldségek, mivel ezek alapvetően nehezebben tárolható termékek, és általában rövidebb idő telik el a termelés és a piacra kerülés között. A piacra gyakorolt hatás pedig még nagyobb, mivel a romlandó termékeket nem lehet raktározni, míg a gabonafélék és a rizs tárolható, így enyhítve a zavarokat.
A „klímafláció” így pedig az étkezési szokásainkra is hatással lesz.
A „klímafláció” kifejezés a klímaválság okozta megélhetési költségek emelkedésére utal. A mezőgazdaságban bekövetkező bármilyen zavar hatással van az élelmiszerárakra. A szélsőséges időjárás mindössze rövid távú árváltozásokat okoz, a magasabb átlaghőmérséklet azonban akár 12 hónapig is tartó élelmiszer-inflációs hullámokat eredményezhet. Dr. Maximilian Kotz, a Barcelona Supercomputing Center Marie Curie ösztöndíjas posztdoktori kutatója szerint a jövőbeli hőmérséklet-emelkedés miatt valóban tartósan magasabb élelmiszerárakra kell számítani.
Az Autonomy Institute jelentése szerint az egyre szélsőségesebb időjárás 2050-re több mint harmadával emelheti az élelmiszerárakat a brit fogyasztók számára. Az egészséges élelmiszerek, mint a friss gyümölcsök és zöldségek kalóriánként kétszer drágábbak már most, mint a kevésbé egészséges élelmiszerek. A Food Foundation egy kutatása kimutatta, hogy az élelmiszerárak emelkedése idején az emberek általában az egészséges termékekre fordított kiadásokat csökkentik, különösen az alacsony jövedelmű háztartásokban. A szervezet szerint az éghajlatváltozás által kiváltott élelmiszerár-infláció leginkább a legszegényebb háztartásokat fogja érinteni, aminek hosszú távon komoly következményei lesznek a társadalom egészének egészségére nézve.
