Az elmúlt évtizedekben az éghajlatváltozás egyre komolyabb kihívást jelent a világ számára. Az új kutatások most azt a korábbi sejtést erősítették meg, hogy az éghajlati válság nem csak az időjárásban és a hőmérsékletben okoz problémákat, hanem súlyos gazdasági károkat is eredményez. Egy friss tanulmány szerint 2000 és 2019 között legalább 2,8 trillió dollárnyi kár keletkezett a viharok, árvizek és hőhullámok súlyosbodása miatt.
Ezen felül, egy új becslés szerint az elmúlt 20 évben óránként 16 millió dollárba (kb. 6 milliárd forint) került az éghajlati válság által a szélsőséges időjárás által okozott kár. A viharok, árvizek, hőhullámok és aszályok az elmúlt évtizedekben sok emberéletet követeltek és költséges vagyontárgyakat tettek tönkre, a globális felmelegedéssel pedig gyakoribbá és intenzívebbé váltak ezek az események. A tanulmány az első olyan kutatás, amely globálisan számszerűsíti az ember által okozott globális felmelegedésnek közvetlenül tulajdonítható megnövekedett költségeket.
Károkozó Időjárási Események és Következmények
A tanulmány szerint az éghajlatváltozás 2000 és 2019 között évente átlagosan 140 milliárd dollár költséget jelentett, bár ez a szám évről évre jelentősen változott. A legfrissebb adatok szerint 2022-ben 280 milliárd dollárnyi összeget tettek ki. Ráadásul a kutatók szerint az adatok hiányosak, különösen az alacsony jövedelmű országokban a számok valószínűleg súlyosan alábecsültek. Az éghajlatváltozással kapcsolatos további költségeket, például a terméshozamok csökkenéséből és a tengerszint emelkedéséből eredő költségeket szintén nem vették figyelembe.
A kutatók a becsléseket arra vonatkozó adatok és a veszteségekre vonatkozó gazdasági adatok kombinálásával állították össze, abból kiindulva, hogy a globális felmelegedés mennyire rontja a szélsőséges időjárási eseményeket. A tanulmány azt is megállapította, hogy az éghajlati válság miatt szélsőséges időjárás által érintett emberek száma két évtized alatt 1,2 milliárd volt.
Az Éghajlatváltozás Következményei
A kárköltségek kétharmadát az elvesztett életek, egyharmadát pedig a megsemmisült ingatlanok és egyéb vagyontárgyak okozták. Az éghajlati költségek kétharmadáért a viharok, például a Harvey hurrikán és a Nargis ciklon voltak felelősek, 16%-át a hőhullámok, 10%-át pedig az áradások és aszályok okozták.
A kutatók elmondták, hogy módszereiket fel lehet használni annak kiszámításához, hogy mennyi pénzre van szükség az ENSZ 2022-es klímacsúcsán létrehozott veszteség- és káralaphoz, amely a szegényebb országokban a szélsőséges időjárási katasztrófák utáni helyreállítási költségeket hivatott fedezni. A módszerrel gyorsan meg lehetne határozni az egyes katasztrófák konkrét éghajlati költségeit is, ami lehetővé tenné a pénzeszközök gyorsabb folyósítását.
Kihívások és Ellenőrzés
„A főszám évi 140 milliárd dollár, és először is, ez már most is nagy szám” – mondta Ilan Noy professzor, az új-zélandi Victoria University of Wellington munkatársa, aki Rebecca Newman kollégájával közösen végezte a tanulmányt. „Másodszor, ha összehasonlítjuk az éghajlatváltozás költségeinek [számítógépes modellekkel történő] szokásos számszerűsítésével, úgy tűnik, hogy ezek a számszerűsítések alábecsülik az éghajlatváltozás hatását.”
Noy elmondta, hogy sok olyan szélsőséges időjárási esemény volt, amelyeknél nem álltak rendelkezésre adatok az elhunytak számáról vagy a gazdasági károkról: „Ez azt jelzi, hogy a 140 milliárd dolláros főszámunk jelentősen alulbecsült”. Elmondta, hogy például a hőhullámok halálozási adatai csak Európában állnak rendelkezésre. „Fogalmunk sincs arról, hogy hányan haltak meg a hőhullámok miatt a Szaharától délre fekvő Afrika egész területén”.
Az Éghajlatváltozás és a Szélsőséges Időjárás Kapcsolata
A Meteorológiai Világszervezet szerint az 1970-es évek óta hétszeresére nőttek a szélsőséges időjárási katasztrófákból származó veszteségek. A globális felmelegedés hatását azonban nehéz elkülöníteni a népességnövekedéstől, a városi migrációtól és a katasztrófákkal kapcsolatos adatszolgáltatás hibáitól.
A Nature Communications című folyóiratban megjelent tanulmány más megközelítést alkalmazott, amely azon alapult, hogy az éghajlatváltozás hogyan súlyosbította a szélsőséges időjárási eseményeket. Több száz „attribúciós” tanulmány készült már, amelyek kiszámították, hogy a globális felmelegedés mennyivel gyakoribbá tette a szélsőséges időjárási eseményeket. Így meg lehet becsülni, hogy a károk mekkora hányadát okozta az ember kiváltotta felmelegedés.
A központi becslés szerint az éghajlati költségek átlagosan évi 140 milliárd dollárra rúgtak, a tartományban megállapított összeg viszont 60 és 230 milliárd dollár között mozgott. Ezek a becslések jóval magasabbak, mint a számítógépes modellekből származó becslések, amelyek a globális átlaghőmérséklet változásán alapulnak, nem pedig a világban egyre gyakrabban tapasztalható szélsőséges hőmérsékleteken.
Az éghajlatváltozás szélsőséges időjárási eseményekre gyakorolt hatása továbbra is súlyos probléma, és a kutatók szerint sürgős intézkedésekre van szükség a globális szintű változás elkerülése érdekében. Az emberiségnek fel kell készülnie és reagálnia kell az éghajlatváltozás kihívásaira, hogy minimalizálhassa a jövőbeni veszteségeket és károkat.
