Bár a műanyagszennyezés tengeri élővilágra gyakorolt káros hatásai jól dokumentáltak, kutatók most egy új aspektusára mutattak rá az óceánokban és tengerekben található műanyagrészecskék hatásának. Az Anton Dohrn Zoological Station, az olaszországi National Biodiversity Future Center és az angliai Exeteri Egyetem kutatói által nemrégiben készített tanulmány egy új, súlyos problémát talált. A kutatás szerint a „nurdles” néven is ismert műanyag golyók végzetes rendellenességeket okozhatnak a tengeri sünöknél, többek között, testen kívül fejlődő bélrendszert.
A kutatók összehasonlították az újonnan készült műanyaggranulátumok hatásait a cornwalli Watergate-öbölben talált, nagy mennyiségű, partra mosott darabkákkal. Azt találták, hogy a műanyaggyártótól vásárolt pelletekkel szennyezett tengervízben nevelt tengerisün-lárváknál mindhárom vizsgált koncentrációnál (1.5%-10-5-os koncentráció) jelentős rendellenességek alakultak ki. A szörfös strandról gyűjtött csemetékkel szennyezett vízben neveltek szintén elpusztultak, de csak a legmagasabb, 10%-os koncentrációnál.
Egy vizsgálat már kimutatta, hogy az újonnan gyártott műanyag, még mindig nagy mennyiségű adalékanyagot tartalmaz, amely a vízbe szivárog, és ez károsabb, mint az óceánban található darabkák. Bár a tanulmányban vizsgált műanyagkoncentrációk ritkán fordulnak elő az óceánban, a legalacsonyabb, körülbelül 1%-os koncentráció előfordulhat vegyi szivárgások során.
A kutatócsoport megállapította, hogy a műanyag adalékanyagok károsíthatják a tengeri sün lárvákat. Az új tanulmány ezt fejleszti tovább, és feltárja, hogyan megy végbe a károsodás. A műanyagszennyezés által érintett lárvák fejlődési rendellenességeket mutattak, beleértve a csontváz, az ideg- és immunsejtek rendellenességeit. „Radializálódást” is mutattak, ami azt jelenti, hogy nem rendelkeztek megfelelő szimmetrikus szerkezettel, és nagyrészt alaktalanok voltak, ezért képtelenek voltak a túlélésre. A tanulmány megállapította, és ez nagyon lényeges pont, a műanyagok még akkor is ha az élőlények nem lenyelik, vagy belegabalyodnak, a bennük vagy rajtuk lévő vegyi anyagok miatt megölheti azokat.
A kutatók megállapították, hogy az új PVC-ből készült anyagok esetében a károsodást a vízbe szivárgó cink magas koncentrációja okozta. A 10%-os PVC-szennyezésnek kitett lárváknak a testükön kívül fejlődött ki a bélrendszerük, míg az 5%-os és 1%-os szintek szintén halálos rendellenességeket okoztak. A parton gyűjtött mintákból nem mutattak ki magas cinkszintet, mivel a bennük lévő adalékanyagok nagy része már a tengerbe került. Korábbi kutatásokból azonban a tudósok megállapították, hogy az ilyen részecskékről ismert, hogy számos tartósan megmaradó szerves szennyező anyagot tartanak magukban.
A tanulmány rávilágít a tengeri műanyagszennyezésnek a tengeri sünlárvák fejlődésére gyakorolt sajátos káros hatásaira. Az eredmények jelentős hatással vannak az óceánok egészségére és a tengeri élővilág túlélésére. A kutatók azt vizsgálják, hogy a szennyezés a táplálékláncban okozhat-e hasonló rendellenességeket más fajoknál is, amelyek a fejlődés kulcsfontosságú korai szakaszaiban ugyanazokra a génekre támaszkodnak. Ez a tanulmány újabb bizonyítékot szolgáltat arra, hogy sürgősen csökkenteni kell a műanyagszennyezést, és rávilágít az óceánok és a tengeri élővilág védelme érdekében tett intézkedések fontosságára. (The Guardian)
