Az erdők sokkal többet jelentenek számunkra, mint egyszerű faanyagforrást – valódi életbiztosítást nyújtanak a klímaváltozás korában. Az erdei ökoszisztémák ugyanis kulcsszerepet játszanak társadalmunk alkalmazkodóképességének és ellenálló képességének biztosításában a fokozódó környezeti változások közepette – áll a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének frissen kiadott nyilatkozatában, ami egyben sürgős cselekvési felhívás is.

Az EU 2030-ig szóló biodiverzitási stratégiája különös figyelmet szentel az öreg és érintetlen erdőknek, amelyek értéke felbecsülhetetlen. Ezek a területek ugyanis:

• Jelentős mennyiségű szén-dioxidot kötnek meg és tárolnak
• Szabályozzák és tisztítják a vízkészleteket
• Befolyásolják a helyi mikroklímát
• Otthont adnak számtalan élőlénynek, köztük a létfontosságú beporzó fajoknak
• Pihenési és kikapcsolódási lehetőséget biztosítanak az emberek számára

A helyzet azonban aggasztó. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2020-ban közzétett „A természet állapota az EU-ban” című jelentése sokkoló adatokat tartalmaz: a Natura 2000 védett területek hálózatában található erdei élőhelyeknek mindössze 14 százaléka van megfelelő természetvédelmi állapotban. Még riasztóbb, hogy az EU erdőterületének csupán 4 százalékát teszik ki az érintetlen és öreg erdők, holott a biodiverzitási stratégia ezek teljes körű, szigorú védelmét irányozza elő.

A szakértők egyértelműen fogalmaznak: a jelenlegi erőfeszítések nem elegendőek. Átfogó és azonnali cselekvésre van szükség erdeink megmentése érdekében.

Kulcsfontosságú elismerésre váró tények az erdők védelméért

A szakértők határozott állásfoglalása szerint az Európai Bizottságnak három alapvető tényt kell elismernie és politikájába beépítenie az erdővédelem területén:

A természetes erdők megkerülhetetlen szerepe

Először is, a természetes erdők védelme és helyreállítása nem opcionális, hanem központi jelentőségű feladat. Ezek a területek kettős szerepet töltenek be: egyrészt nélkülözhetetlenek a biológiai sokféleség megőrzésében, másrészt kulcsfontosságúak az éghajlatváltozás elleni küzdelemben – mind a hatások mérséklésében, mind az alkalmazkodásban.

Az erdők túlterheltsége

Másodszor, szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy erdeinkre már most is példátlan nyomás nehezedik. Ez a nyomás olyan mértékű, hogy képtelenség a biogazdaság egyre növekvő igényeinek kielégítése – az erdők egyszerűen nem bírják el ezt a terhelést.

Magyarország Erdőségeinek Új Térképe

Természetes önfenntartás

Harmadszor, el kell ismerni egy gyakran figyelmen kívül hagyott tényt: a természetes erdei élőhelyek rendelkeznek azzal a különleges képességgel, hogy önfenntartóak. Ez azt jelenti, hogy nincs szükség aktív erdészeti beavatkozásokra ezeken a területeken – a természet maga gondoskodik az egyensúly fenntartásáról.

Az Európai Bizottság felé tett javaslatok az EU erdeinek védelmére és helyreállítására a következő lépéseket tartalmazzák:

1. Védelem és helyreállítás:
   • Az EU 2030-as biológiai sokféleségi stratégiájával összhangban az erdők legalább 15%-ának fokozott védelme szükséges, különösen az állami erdők esetében. Ez a természetes ökoszisztémák helyreállítására és az erdei fajok, valamint a szénkészletek megőrzésére irányul.
2. A természet helyreállítása:
   • Az EU természet helyreállítási törvényének azonnali végrehajtása, a nemzeti helyreállítási terveken keresztül az erdők természetességének visszaállítása, beleértve az ültetvényerdők természetes erdőkké történő átalakítását.
   • Ehhez célzott pénzügyi támogatás szükséges az erdei ökoszisztémák helyreállításához, valamint az EU élőhelyvédelmi irányelvének végrehajtása, amihez az Európai Bizottság jogi erőforrásainak növelése is fontos.
3. Erdőmonitoring törvény:
   • Erős törvényt kell elfogadni az erdőmonitoringról, amely növeli az erdőkkel kapcsolatos információk átláthatóságát, különösen az állami erdők esetében.
4. Erdőirtás elleni rendelet:
   • Az erdőirtásról szóló uniós rendeletet késedelem nélkül végre kell hajtani.
5. Tevékenységek támogatásának megszüntetése:
   • Meg kell szüntetni azokat a támogatásokat, amelyek károsak az erdőkre, különösen az erdei biomassza alapú bioenergia támogatását.
6. Fakitermelés csökkentése:
   • Csökkenteni kell a fakitermelést, és teljes körűen végre kell hajtani a kaszkádelvet, valamint el kell vetni azt az elképzelést, hogy a „biogazdaság” az erdőkből származó biomasszával táplálható.
7. Szén-dioxid-nyelők prioritása:
   • Az összes szakpolitikát és intézkedést ahhoz a prioritáshoz kell igazítani, hogy az erdőkre nehezedő nyomás csökkentése segítse a szén-dioxid-nyelő célkitűzések elérését.

Az erdei ökoszisztémák számos módon szolgálják a társadalmat, például segítenek alkalmazkodni az éghajlatváltozáshoz, szén-dioxidot tárolnak, szabályozzák a vízellátást, és élőhelyet biztosítanak különféle fajoknak, beleértve a beporzókat is. Az öreg és érintetlen erdők értéke túlmutat a faanyag és egyéb termékek előállításán, mivel hozzájárulnak a környezet védelméhez és a rekreációhoz is.

Az éghajlatváltozás kezelése nagyobb biológiai sokféleséggel, több erdőterülettel és növekedésmentes gazdasággal

Azonnali cselekvés szükséges

A klímavészhelyzetre tekintettel a magyar kormányt felszólítják, hogy a magyar EU-elnökség idején sürgős intézkedéseket hozzon az erdők védelme érdekében. A javasolt lépések a következők:

1. Erdőmonitoring törvény:
   • Minden lehetséges lépést tegyenek meg egy erős erdőmonitoring törvény kidolgozására, amely biztosítja az erdőkkel kapcsolatos információk átláthatóságát, különösen az állami erdők esetében.
2. Erdőirtás elleni rendelet:
   • Támogassák az erdőirtásról szóló uniós rendelet sürgős és késedelem nélküli végrehajtását az Európai Tanácsban.
3. Biológiai sokféleség támogatása:
   • A Tanács elnöksége alatt biztosítsák, hogy az EU álláspontja a biológiai sokféleségről szóló egyezmény COP16 konferenciáján összhangban legyen a globális biodiverzitási keretrendszerrel. Szüntessék meg az erdőket károsító tevékenységek, különösen az erdei biomassza bioenergia-támogatásának támogatását.

A leromlott állapotú erdők helyreállítása kulcsfontosságú lehet az éghajlatváltozás szempontjából

Tudományos bizonyítékok szerint a természetesebb erdők stabilabbak és ellenállóbbak a veszélyeztető tényezőkkel szemben, valamint jobban segítik az éghajlatváltozás mérséklését és az alkalmazkodást. Magyarországon azonban az erdők természetessége nagyon alacsony, mindössze 355 hektár tekinthető természetesnek a közel 2 millió hektárból. Ennek javítása érdekében a következő intézkedéseket követelik a kormánytól:

1. Védett erdők növelése:
   • Az EU 2030-as biodiverzitási stratégiája alapján sürgősen növeljék a szigorúan védett erdők területét a magyarországi erdősültség legalább 15%-ára, különös tekintettel az állami erdőkre.
2. Tűzifa felhasználás csökkentése:
   • Csökkentsék a tűzifa felhasználását, különösen a biomassza erőművek támogatásának leállításával, valamint a háztartások energiahatékonyságának támogatásával.
3. Erdők természetességének átláthatósága:
   • Különböztessék meg az őshonos fajokból álló erdőket és a faültetvényeket a nemzeti földnyilvántartás segítségével, hogy növeljék az erdők természetességével kapcsolatos átláthatóságot.
4. Természetes ökoszisztémák helyreállítása:
   • Az EU természet helyreállítási jogszabályának haladéktalan végrehajtásával és a nemzeti helyreállítási terv segítségével állítsák helyre a természetes erdei ökoszisztémákat. Ezek védik a fajok teljes skáláját, valamint a növények és a talajok stabil szénkészleteit. Kiemelten fontos az erdei vadon helyreállítása, valamint a faültetvények természetes erdőkké alakítása.
   • Ehhez szükséges az erdei ökoszisztémák helyreállításának és védelmének célzott pénzügyi támogatása, valamint az EU élőhelyvédelmi irányelvének betartása, különösen a Natura 2000 területeken végzett fakitermelési beavatkozások esetében.
5. Szén-dioxid-elnyelési célok növelése:
   • Minden szakpolitika és intézkedés hangolja össze a szárazföldi szén-dioxid-elnyelési célok növelésével, az erdőkre nehezedő nyomás csökkentésével.

A teljes nyilatkozat innen tölthető le!